Julius von Haast
Johann Franz Julius von Haast (Bonn, 1822. május 1. – Wellington, 1887. augusztus 16.) német geológus, angol nyelvterületen John Francis Julius von Haast néven ismert.
Julius von Haast | |
Született | 1822. május 1. Bonn[1] |
Elhunyt | 1887. augusztus 16. (65 évesen) Christchurch |
Állampolgársága | porosz |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Bonni Egyetem |
Kitüntetései | |
Sírhelye | Holy Trinity Avonside |
A Wikimédia Commons tartalmaz Julius von Haast témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életrajza
szerkesztésKereskedőnek szánták és 1858-ban egy angol kereskedőház Új-Zélandba küldte. Itt különben már előbb is foglalkozván ásványtani és földtani tanulmányokkal, Hochstetterrel együtt tanulmányozta Új-Zéland geológiai viszonyait és emennek elutazása után az angol kormány megbízásából maga vezette a geológiai kutatást, melynek folyamán felfedezte a Dinornis (moafélék) és Palapteryx nevű kihalt óriás madárfajok maradványait. Ő fedezte fel Új-Zéland legnagyobb ragadozómadarának a maradványait, mely a legnagyobb valaha élt sasfaj volt, a Harpagornis moorei-t. Az ő tiszteletére a faj köznapi elnevezése Haast-féle sas lett. Ő alapította Christchurchben a Philosophical Institute of Canterbury és Canterbury Museum nevű intézetet és ez utóbbiban a geológia és paleontológia tanára volt. Érdemeiért lovaggá emelték.
Ő nevezte el az új-zélandi Ferenc József-gleccsert 1865-ben az akkori osztrák császárról.
Több új-zélandi földrajzi helyet is elneveztek róla, így a Haast-hágót, Haast települést, a Haast folyót, valamint a csillámpala egy helyi változatát, a Haast-palát.
Művei
szerkesztés- Geology of the provinces of Canterbury and Westland, New-Zealand (London, 1879).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ http://rsnz.natlib.govt.nz/volume/rsnz_01/rsnz_01_00_002390.html, 2020. október 5.
- ↑ Brit Királyi Földrajzi Társaság: Gold Medal Recipients (angol nyelven). Brit Királyi Földrajzi Társaság, 2022
Források
szerkesztés- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X