Juranšćina

falu Horvátországban, Krapina-Zagorje megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. március 22.

Juranšćina falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Zlatarhoz tartozik.

Juranšćina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKrapina-Zagorje
KözségZlatar
Jogállásfalu
PolgármesterMiroslav Kopjar
Irányítószám49254
Körzethívószám(+385) 049
Népesség
Teljes népesség162 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság340 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 08′ 46″, k. h. 16° 07′ 23″46.146000°N 16.123000°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 46″, k. h. 16° 07′ 23″46.146000°N 16.123000°E
SablonWikidataSegítség

Krapinától 20 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re északkeletre a Horvát Zagorje területén az Ivaneci-hegység déli lejtőin fekszik.

Története

szerkesztés

A településnek 1857-ben 272, 1910-ben 465 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. A falunak 2001-ben 192 lakosa volt.

Népessége

szerkesztés
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
272 311 319 347 429 465 439 454 500 435 383 349 289 246 192 193

Nevezetességei

szerkesztés
  • Belec várának romjai a falutól egy kilométerre északra emelkedő 580 méter magas hegy fennsíkján állnak. A vár az Ivanscsica-hegység déli oldalán húzódó Lobor, Osterc, Belec, Milengrad és Grebengrad várak alkotta védelmi rendszer részét képezte. A hegy három oldalról nehezen megközelíthető, a várba eredetileg a déli védőfal közepén nyíló kapun keresztül lehetett bemenni. A 16. században a vár déli oldalát védőfallal és egy hatalmas, félkör alakú rondellával erősítették meg. Az északi oldalon állt a két emelet magas várpalota, melytől délre helyezkedtek el a gazdasági épületek. A vár a 13. század második felében épült és miután tulajdonosai felhagyták a 18. században indult pusztulásnak, azóta rom.
  • A falu Szent György vértanú tiszteletére temploma a környék egyik legősibb szakrális épülete. A templomot már 1334-ben említik a Zágrábi egyházmegye statutumában. Mai megjelenése a különböző korok stílusainak kombinációja. Legrégebbi része a faragott kövekből épített román stílusú harangtorony. A Horvát Zagorje területén sehol nem találkozhatunk ehhez hasonló, román stílusú falakhoz épített gótikus templomhajóval és szentéllyel. A középkori épületbe építették kéősbb a barokk oltárt és sekrestyét. Így jött létre e vidék legszínesebb és legfestőibb szakrális épülete.