Wikipédia

Közért

magyar élelmiszer-kiskereskedelmi üzleteket jelölő mozaikszó
(KÖZÉRT szócikkből átirányítva)

A közért az élelmiszer-kiskereskedelmi üzleteket jelölő mozaikszó. Ma már nem márkanév, a privatizáció óta nem kötődik egyik kereskedelmi vállalkozáshoz sem. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült, élelmiszerüzletet jelentő közért szót kisbetűvel kezdjük.[1]

Közért
Közért üzlet és az eladók (1955)
Közért üzlet és az eladók (1955)
Hivatalos névKözségi Élelmiszerkereskedelmi Rt.
Típus
Alapítva1948. május 15.
Iparágélelmiszer-kereskedelem
Sablon • Wikidata • Segítség

A Közért (későbbi nevén Közért Vállalat, eredeti hivatalos nevén Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt.) 1948. május 15-én alapított magyarországi élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, amely a rendszerváltásig működött.[2] A vállalat neve idővel 'élelmiszerbolt' jelentéssel köznevesült.[3][4]

A szó eredete szerkesztés

Előtörténete szerkesztés

A fővárosi törvényhatósági bizottság 1911-ben alapította Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzemét, főként a húsárak mérséklése céljából. Az üzemnek eredetileg 14 boltja volt, 1939-ben pedig már 51. Az árukínálat a későbbiekben kibővült és a "Községi" üzletei népszerűvé váltak. Az üzem 1948. május 15-ig működött.

A Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. szerkesztés

A Gazdasági Főtanács 882/1948 sz. határozata alapján 1948 májusában 50 millió Ft alaptőkével alapították a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. nevű vállalatot. Ennek a rövidítése volt a KÖZÉRT. Az rt. üzlethálózata az Általános Fogyasztási, Termelési és Értékesítő Szövetkezet, a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Termelő és Értékesítő Szövetkezete, valamint a korábbi „Községi” népszerű boltjaiból állt össze. Fő feladata a közellátás biztosítása volt. Alapításakor 358 budapesti, továbbá 31 vidéki bolttal rendelkezett. A budapesti üzletek száma a későbbiekben növekedett, míg a vidéki üzletek más üzlethálózatokhoz kerültek.

1955 augusztusában nyílt meg a vállalat [5] legelső önkiszolgáló üzlete, Budapest II. kerületében .[6] Az 1960-as évek közepén a vállalat üzleteinek már közel 50 %-a önkiszolgáló rendszerben működött. A nagyobb alapterületű ABC áruházak 1966-1967-től terjedtek el. 1969-ben jelentős átszervezést hajtottak végre: 10 kerületi közértvállalatot hoztak létre, átlagosan két-két kerület közértjeinek átcsoportosításával.

A privatizáció szerkesztés

A kerületi Közérteknek a privatizáció idején 1670 boltjuk volt. Ehhez járult még a Budapesti Közért Vállalat további 24 üzlete.[7] 1990-ben törvény [8] hozta létre az előprivatizáció intézményét, az üzletek, illetve azok bérleti jogának árverés útján történő értékesítésére.[9] Előprivatizációs licitálás keretében a közért boltok többségét (főleg a kisebb boltokat és a szerződéses üzleteket) egyesével adták magánkézbe. Az előprivatizáció következtében a Közért boltok száma mintegy a felére csökkent.

A Super KÖZÉRT Rt. (teljes nevén Super KÖZÉRT Kereskedelmi, Szolgáltató Részvénytársaság) egy magyarországi kiskereskedelmi üzletlánc volt. 1991. december 31-én alapították. Bolthálózatát 1997 végén a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. vette át.

A fennmaradt nagyobb üzleteket három nyilvános pályázaton értékesítették 1992 és 1994 között, mégpedig egyesével. Az ezek után is magmaradt üzleteket három Közért vállalatba [10] szervezték, amelyeket azután 1994-ben részvénytársaságokká alakították át. A többi Közért vállalat jogutód nélkül megszűnt.[11] 1995-ben a Belvárosi Közért Rt-t felszámolták, míg 1997-ben a Pest-budai és a Délpesti RT-k többségi részvénycsomagját a Hajdú-BÉT Rt. vásárolta meg,[12] privatizációs pályázat keretében.

A Közért Vállalat utódai közt – többek között – van a CBA Kereskedelmi Kft., amely 17 privatizált Közért-üzlettel indult el 1992-ben.[13]

Képgaléria szerkesztés

  •  
    Az egykori VII. Rákóczi út 80. alatti Közért
  •  
    Az egykori V. Bajcsy-Zsilinszky út 14. alatti Közért kirakata

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ https://www.szotar.net/mod/object/object.php?objazonosito=szabalyzat2015_286
  2. ↑ Közért - Csemege. hvg.hu. HVG Kiadó Zrt., 2005. március 28. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  3. ↑ a [3 | A magyar nyelv értelmező szótára | Kézikönyvtár]. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
  4. ↑ Közért, közért. e-nyelv.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)
  5. ↑ Egyben Magyarország
  6. ↑ A Mártírok útja (ma Margit körút) és a Bem utca sarkán
  7. ↑ Ezek később - többszöri átalakulást követően - a Spar-hálózat részévé lettek.
  8. ↑ 1990. évi LXXIV. törvény a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról)
  9. ↑ https://mult-kor.hu/cikk.php?id=8195
  10. ↑ Belvárosi, Délpesti, Pest-budai
  11. ↑ Végelszámolással
  12. ↑ https://www.gvh.hu/dontesek/versenyhivatali_dontesek/archiv/dontesek_1997/3158_hu_vj-10419979
  13. ↑ Rólunk /. CBA. CBA Kereskedelmi Kft.. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)

Források szerkesztés

  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 226–227. o. ISBN 963-05-6410-6   [A szócikk címe: Budapesti Élelmiszerkereskedelmi Egyesülés]
  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 268. o. ISBN 963-05-6410-6   [A szócikk címe: Budapesti Székesfővárosi Községi Élelmiszerárusító Üzem]
  • hvg.hu

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Közért&oldid=25784971”