Kállay András

Nagykállói Kállay András (Napkor, 1839. április 1. – Nyíregyháza, 1919. október 18.), Szabolcs vármegye főispánja, író, földbirtokos, Kállay Miklós apja.

Kállay András
Szabolcs vármegye főispánja
Hivatali idő 1889. – 1897.
Előd	Graefl József
Utód	Feilitzsch Berthold
Született	1839. április 1. Napkor
Elhunyt	1919. október 18. (80 évesen) Nyíregyháza
Párt	Szabadelvű Párt (?-1906) Nemzeti Munkapárt (1910-1918)
Választókerület	Nyírbogdány (1917-1918)
Gyermekei	Kállay Miklós
Foglalkozás	politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Kállay András témájú médiaállományokat.

Élete

Édesapja, nagykállói Kállay György, édesanyja, alsólelóczi és jezerniczei Tarnóczy Mária. Tanulmányait Bécsben végezte, s már 22 évesen megyebizottsági tag lett, majd 1866-ban Lónyay Menyhért távozása után a Felsőszabolcsi Tiszai Társulat elnökének választották. 1889-ben Szabolcs vármegye főispánjának nevezték ki, e tisztét 8 évig töltötte be. Íróként is dolgozott. 78 évesen, 1917 decemberében egy időközi választáson lett először és egyetlen alkalommal képviselő a nyírbogdányi kerületből. Az őszirózsás forradalom után nem vállalt politikai szerepet.

Irodalmilag értékesebb írásaiban, pl. a Régi dolgok, újabb idők-ben sajátságos módon vegyíti az útirajz, helytörténet és memoár műfaját.

Egyik fia, Kállay Miklós 1942-1944-ben Magyarország miniszterelnöke volt.

Jelentősebb művei

• A dohánytermelés és kezelésről (Budapest, Franklin Ny., 1893)
• Szabolcsmegyei szocziálizmus (Nyíregyháza, Jóba E.,1898)
• A nagy chauvin (Nyíregyháza, Piringer Ny., 1904)
• A válság (Budapest, Franklin Ny., 1905)
• Régi dolgok, újabb idők (Nyíregyháza, Jóba Ny., 1907)
• Az örökség: gondolatok a politikai helyzetről (Budapest, Franklin Ny., 1908)
• Utazás Nyíregyháza körül, hol szekéren, hol gyalog (Nyíregyháza, Jóba Ny., 1908)
• A földmívelési kamarákról (Nyíregyháza, Jóba Ny., 1910)
• Politikai beszédeim és újságcikkeim (1912)
• Vegyes költemények (Nyíregyháza, 1912)
• Köz- és Mezőgazdasági viszonyaink (1912)
• A vármegye intézménye (Nyíregyháza, Borbély Ny., 1918)

Családja

Nejétől, eördöghfalvi Csuha Vilmától (1849-1922) nyolc gyermeke született:

• György (1867-1923); felesége: cserneki és tarkeői Dessewffy Jolán (1873-?)
• Mária (1868-1940); férje: nagykállói Kállay Emánuel (1862-?)
• Sarolta (1869-1952); férje: radványi és sajókazai Radvánszky György (1863-1937)
• Emil (1871-1934); felesége: gencsi és érmihályfalvai Gencsy Ella (?-1869)
• Zsuzsanna (1872-?)
• András (1875-1941); felesége: gencsi és érmihályfalvai Gencsy Márta (1883-1965)
• Tamás (1876-1963) országgyűlési képviselő; első felesége: Farkas Anna (1892-?); második neje: nagykállói Kállay Ágota (1903-1978)
• Miklós (1887-1967) miniszterelnök; első neje: nagykállói Kállay Helén (1894-1945); második felesége: csokalyi Fényes Márta (1887-1961)

Források

• Révai nagy lexikona
• A Kállay családfa