Kálmáncsehi Domokos

Kálmáncsehi Domokos vagy Kálmáncsai Domonkos (Kálmáncsa, 1435 körül – Gyulafehérvár?, 1514) humanista püspök.

Kálmáncsehi Domokos
Született 1430-as évek
Kálmáncsa[1]
Elhunyt 1514
Gyulafehérvár
Állampolgársága magyar
Foglalkozása katolikus pap
Tisztsége
  • katolikus püspök
  • nagyváradi püspök (1495. október 16. – )
  • erdélyi püspök (1502. február 14. – )
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmáncsehi Domokos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉletrajzaSzerkesztés

Kálmáncsehi Domokos születési helye nem ismert, 1405 körül született jobbágycsaládban. Iskolázottsága folytán lett zászlósúr. 1450-ben beiratkozott a bécsi egyetemre. 1459-ben székesfehérvári kanonok. Fölszentelése után 1462-től a kincstár szolgálatába állt; 1495-ig a székesfehérvári Szt. Miklós káptalan prépostja volt, 1495-ben új adójavaslatot dolgozott ki a király megbízásából. 1495–1501 között váradi püspök és királyi személynök, majd 1501-ben erdélyi püspök lett.

MunkásságaSzerkesztés

 
A székesfehérvári Szent Anna kápolna az alapító szobrával

1496-ban ő volt a kincstartó számadásait felülvizsgáló bizottság elnöke. Kisebb jelentőségű ügyekben diplomáciai szolgálatban is tevékenykedett. 1501-ben a Thurzókkal a belényesi bányák művelésére kötött szerződést. Fehérváron ő alapította meg a ma már romokban levő királyi bazilika Anna-kápolnáját.

Híres volt könyvtáráról és építkezéseiről. Könyvtárából összesen négy kéziratos könyv maradt ránk, melyet az OSZK őriz, fennmaradt egy valószínűleg Mátyás temetésére készült pajzsa is. Címerét és gyűrűs pecsétjét ismerjük.

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar Életrajzi Lexikon [1]
  • Magyar Katolikus Lexikon [2]
  • Bunyitay Vince: A váradi püspökség története (Nagyvárad, 1883)
  • Fraknói Vilmos: Mátyás király magyar diplomatái (Századok, 1898. 10. sz.)
  • Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV. sz. második felében (Tanulmányok Budapest múltjából, XII. Bp., 1957)
  • Dr. Hoffman Edith: Régi magyar bibliofilek ISBN 963 7381 46 5

JegyzetekSzerkesztés

  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. december 20.)


Előde:
Farkas Bálint
Nagyváradi katolikus püspök
1495–1501
Utóda:
Szatmári György