Főmenü megnyitása

Károly Ágost szász–weimar–eisenachi nagyherceg

Károly Ágost szász–weimar–eisenachi nagyherceg (Weimar, 1757. szeptember 3. – Graditz (Torgau mellett), 1828. június 14.) Szász–Weimar–Eisenachi Nagyercegség első uralkodója, porosz vezérőrnagy (Generalmajor).

Károly Ágost
Karl august von sachsen-weimar.jpg

Szász–Weimar–Eisenach nagyhercege
Uralkodási ideje
1815 1758
Utódja Károly Frigyes szász–weimar–eisenachi nagyherceg
Szász–Weimar–Eisenach hercege
Uralkodási ideje
1809 1815
Szász–Weimar hercege és
Szász–Eisenach hercege
Uralkodási ideje
1809 1758
Elődje II. Ernő Ágost szász–weimar–eisenachi herceg
Életrajzi adatok
Uralkodóház Szász–Weimar–Eisenachi-ház
Született 1757. szeptember 3.[1][2][3][4]
Weimar[5]
Elhunyt 1828. június 14. (70 évesen)[1][2][3][4]
Graditz[6]
Nyughelyeweimari történelmi temető
Édesapja II. Ernő Ágost szász–weimar–eisenachi herceg
Édesanyja Anna Amália braunschweig–wolfenbütteli hercegnő
Házastársa Lujza hessen–darmstadti hercegnő
Gyermekei
Wappen Deutsches Reich - Grossherzogtum Sachsen-Weimar-Eisenach.png
A Wikimédia Commons tartalmaz Károly Ágost témájú médiaállományokat.

Károly Ágost udvara az európai kulturális élet egyik központja volt, itt dolgozott például Johann Wolfgang von Goethe is.

Származása, ifjúságaSzerkesztés

Károly Ágost volt II. Ernő Ágost szász–weimar–eisenachi herceg és Anna Amália braunschweig–wolfenbütteli hercegnő legidősebb fia.

Az apja halála után az anyja 1775. szeptember 3-ig volt a két hercegség régensnője. Károly Ágost 1775. október 3-án Karlsruheban vette feleségül Lujza hessen–darmstadti hercegnőt (1757–1830).

ÉleteSzerkesztés

1790-ben magyar nemesek felajánlották a Szent Koronát Károly Ágostnak. Goethe tanácsa szerint is nem elfogadta.[7][8][9]

1801-től Károly Ágost szeretője Karoline Jagemann (1777–1848) színésznő volt.[10]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b The Peerage. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  7. Adam Wandruszka: Die europäische Staatenwelt im 18. Jahrhundert, In: Golo Mann (Hrsg.): Propyläen Weltgeschichte, Siebenter Band, Seite 463f. Berlin und Frankfurt am Main, 1964
  8. Erich Zöllner: Geschichte Österreichs von den Anfängen bis zur Gegenwart, Seite 321.Oldenbourg Verlag, München 1990
  9. Robert Gragger: Preußen, Weimar und die ungarische Königskrone, Berlin und Leipzig 1923
  10. WDR: Zeitzeichnen. (Hozzáférés: 2018. július 19.)