Kárpáti tarsza

Kárpáti tarsza
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Fürgeszöcskék (Tettigoniidae);
Nem:	Isophya;
Tudományos név
	Isophya camptoxypha; (Fieber, 1853)
Szinonimák
	Isophya brevipennis
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kárpáti tarsza témájú kategóriát.

A kárpáti tarsza (Isophya camptoxypha) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Közép-Európában honos szöcskefaj.

Megjelenése

A kárpáti tarsza testhossza a hím esetében 19-22 mm, a nőstény 20-23 mm, ehhez járul még a 8-12 mm-es tojócső. Alapszíne zöld, a hátoldalon két fehér, sárga, lila vagy vörös hosszanti csíkkal; de vannak teljesen zöld példányok is. A hím szárnyai csökevényesek, pikkelyszerűek, zöld-barna színűek; a nőstény teljesen szárnyatlan. A hím cercusai (potrohfüggelékei) elég vastagok, befelé görbülnek és tompán végződnek. A nőstény tojócsöve felfelé ívelő, a végén fogazott.

Éneke magányos syllabusok sorozata, melyet percekig ismételhet (100-200 syllabus/perc). A syllabusok rövidebbek és hangosabbak, mint az erdei tarsza esetében.

Hasonló fajok

Közeli rokonaival (magyar tarsza, erdei tarsza, szerény tarsza, illír tarsza, pienini tarsza, Stys-tarsza) lehet összetéveszteni.

Elterjedése

Európában honos a Kárpátok vonulatában (Szlovákia, Kárpátalja, Erdély, Moldva), valamint az ausztriai Elő-Alpokban (Alsó-Ausztria, Stájerország) 200-2000 m közötti magasságban. Magyarországon a nyugat- és dél-dunántúli hegységekben (Mecsek, Villányi-hegység, Zselic, Kőszegi-hegység, Vendvidék) vannak kis, szigetszerű populációi.

Életmódja

Változatos vegetációjú, közepesen nedves rétek, erdőszélek, erdei tisztások, patakparti magaskórósok lakója. Általában a magasabb gyepszintben, alacsony bokrokon fordul elő. Növényevő, kétszikű növények leveleivel táplálkozik. Röpképtelen, gyengén ugró faj, ellenségeitől a háttérbe olvadó zöld színe védi.

Kifejlett példányaival nyár elején-közepén (május vége-július) lehet találkozni. A nőstény 1-2 cm mélyen a talajba rakja petéit, amelyek áttelelnek. A lárvák igen korán, március-áprilisban kikelnek és május végére, június elejére fejlődnek imágóvá, amelyek a szaporodás után hamarosan elpusztulnak.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.