Kék pingvin
A kék pingvin vagy törpe pingvin (Eudyptula minor) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.[1] Maori nyelven ezt a kismadarat, kororā-nak nevezik.
Kék pingvin | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Pliocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kék pingvinek a melbournei állatkertben
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eudyptula minor (J.R.Forster, 1781) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kék pingvin témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kék pingvin témájú médiaállományokat és Kék pingvin témájú kategóriát. |
Rendszertani besorolása és kifejlődése
szerkesztésA kék pingvint először 1781-ben Johann Reinhold Forster, német természettudós írta le, illetve nevezte meg; ő ekkor az Aptenodytes minor névvel illette, ámbár az évben át is nevezte. Ennek a fajnak több alfaja is van, azonban a kutatók nem értenek egyet az alfajok számában. Az Eudyptula minor variabilis[2] és Eudyptula minor chathamensis[3] nevű alfajok holotípusait az új-zélandi Te Papa Tongarewa múzeumban őrzik. Az úgynevezett fehérszárnyú pingvint egyesek önálló fajként, mások a kék pingvin alfajaként, míg megint mások a szóban forgó pingvinfaj színváltozataként tartják számon. Az eddigi genetikai vizsgálatok szerint az ausztráliai és az Új-Zélandhoz tartozó Déli-sziget Otago régiójában élő pingvinek talán külön fajt alkotnak;[4] rájuk illene a minor megnevezés. A fehérszárnyú rokon, habár a látszatok szerint külön fajt alkot, nem olyan szinten, mint ahogy azt korábban elképzelték.
A sejtmag- és a mitokondriális DNS-vizsgálatok azt mutatták, hogy az Eudyptula és a rokon Spheniscus pingvinnemek, körülbelül 25 millió évvel ezelőtt váltak szét, míg a két Eudyptula-faj 2,7 millió éve vált ketté.[5]
Előfordulása
szerkesztésAusztrália déli és délkeleti partjain, a környező szigeteken (beleértve Tasmániát és a Chatham-szigeteket), valamint Új-Zélandon él. A telet a tengereken tölti.
Alfajai
szerkesztés- Eudyptula minor chathamensis
- Eudyptula minor iredalei
- Eudyptula minor minor
- Eudyptula minor novaehollandiae
- Eudyptula minor variabilis
Fehérszárnyú pingvin (Eudyptula albosignata) – egyes rendszerekben Eudyptula minor albosignata néven a kék pingvin alfajának vélik.
Megjelenése, felépítése
szerkesztés30–40 centiméter magasra nő, testtömege mintegy 1,5 kilogrammig gyarapodhat; a legkisebb pingvinfaj. Tollazata felül sötétkék, illetve kékesszürke, alul fehér. Csőre 3-4 centiméter hosszúra nőhet.
Életmódja
szerkesztésNagy csapatokban (olykor százezres kolóniákban), földbe vájt üregekben (gyakran a viharmadarak (Pterodroma) elhagyott fészkeiben) költ. Az üreg egyik sarkában ürítenek Ez a trágyahalom gyakran valósággal nyüzsög a legyektől, kullancsoktól és különféle egyéb élősködőktől, de a fészek nagyja így tisztán marad.
Nappal a tengeren halászik, szürkületkor kapaszkodik fel fészkéhez a gyakran meglehetősen meredek partoldalon. Kora hajnalban tér vissza a tengerre, mielőtt fölkelne a nap, és megjelennének ragadozói, a halfarkasok (Stercorariidae).
Egy egy alkalommal jellemzően két tojást rak, és azokon 39 napig felváltva kotlik a két szülő. A fészeklakó fiókák vakon bújnak ki a tojásból, és csak körülbelül nyolc hét múlva merészkednek ki a vízre – a szülők ezután is a költőüregben maradnak.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ BirdLife International: 'Eudyptula minor'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
- ↑ Eudyptula minor variabilis; holotype. Collections Online. Museum of New Zealand Te Papa Tongarewa. (Hozzáférés: 2010. július 17.)
- ↑ Eudyptula minor chathamensis; holotype. Collections Online. Museum of New Zealand Te Papa Tongarewa. (Hozzáférés: 2010. július 17.)
- ↑ Banks, Jonathan C.; Mitchell, Anthony D.; Waas, Joseph R. & Paterson, Adrian M. (2002): An unexpected pattern of molecular divergence within the blue penguin (Eudyptula minor) complex. Notornis 49(1): 29–38. PDF fulltext Archiválva 2021. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Baker AJ, Pereira SL, Haddrath OP, Edge KA (2006). „Multiple gene evidence for expansion of extant penguins out of Antarctica due to global cooling”. Proc Biol Sci. 273 (1582), 11–17. o. DOI:10.1098/rspb.2005.3260. PMID 16519228. PMC 1560011.
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
- Williams, Tony D.. The Penguins. Oxford, England: Oxford University Press (1995). ISBN 0-19-854667-X
- Commentationes Societatis Regiae Scientiarum Gottingensis 3(1780) p. 135,147
- Uránia állatvilág. Madarak. Gondolat Kiadó (1978). p. 30.
- A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar neve
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Little penguin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videó a fajról
- Little penguins at New Zealand Penguins
- Little penguins at the International Penguin Conservation
- The Blue Penguin Trust (New Zealand)
- Philip Island Nature Park website Archiválva 2021. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- John Gould|Gould's The Birds of Australia (Gould)|The Birds of Australia plate
- Roscoe, R: Little (Blue) Penguin. Photo Volcaniaca. (Hozzáférés: 2008. április 13.)