Kékcsőrű réce

Kékcsőrű réce
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Lúdalakúak (Anseriformes);
Család:	Récefélék (Anatidae);
Alcsalád:	Halcsontfarkú réceformák (Oxyurinae);
Nemzetség:	Halcsontfarkúrécék (Oxyurini);
Nem:	Oxyura;
Faj:	O. leucocephala;
Tudományos név
	Oxyura leucocephala; (Scopoli, 1769)
Szinonimák
	Fehérfejű réce;
Elterjedés
	A kékcsőrű réce elterjedési területe nyári költőhely egész éves téli migráció kóborgás valószínűleg kihalt
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kékcsőrű réce témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kékcsőrű réce témájú médiaállományokat és Kékcsőrű réce témájú kategóriát.

A kékcsőrű réce vagy fehérfejű réce (Oxyura leucocephala) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába, azon belül pedig a halcsontfarkú réceformák (Oxyurinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

Szigetszerűen fordul elő Spanyolország déli részétől a Közel-Keleten keresztül Kína középső részéig. Kis populáció talán még előfordulnak az Atlasz-hegység országaiban (Marokkó, Algéria, Tunézia) is. Elsősorban Ázsia száraz sztyeppéinek és félsivatagos régióinak magas sótartalmú keserű tavain érzi otthon magát. Csak egy, a Kaszpi-tengertől több mint 1000 km-re keletre fekvő területen gyakori, innen nyugatra állományai nagyon felszabdaltak és arrafelé mindenütt ritka.

Édes vizek és félsós lagúnák lakója.

Megjelenése

Testhossza 43-48 centiméter, a szárnyfesztávolsága 62–70 centiméter, testtömege pedig 550–900 gramm. A tojó kicsit kisebb, mint a hím. Világoskék megvastagodott csőre van. Nász idején a hím csőre égszínkék, szemei sárgák. A fej oldalt nagyrészt fehér, kivéve egy csíkot a feje tetején. Oldala, tarkója, nyakörve, farka, háta rozsdavörös alapon finom, feketésbarna hullámos mintájú. A tojó csőre feketéskék, fejtetője feketés, szemei alatt fehér csík húzódik. Álla és torka fehér. Hátának rajzolata homályosabb és elmosódottabb, mint a gácséré. Úszás közben a kékcsőrű réce testének elülső része merül legmélyebben a vízbe, míg farka majdnem merőlegesen emelkedik a levegőbe. Veszély esetén elnehezül és nyakig a vízbe merül.

Életmódja

Túlnyomórészt vegetáriánus, főleg vízinövények hajtásait és magvait eszi. Majdnem egész nap táplálék után kutat, míg a többi récefaj egyedei napközben pihennek.

Szaporodása

Nász idején a hímek a felemelt faroktollaikkal udvarolnak. A sztyepp olyan, többnyire sós tavain költ, ahol még megél a nádas és a víz alatti növényzet. Fészkét korhadt fák üregébe vagy a földre rakja és pehelytollal béleli ki. A fészekalj 3-8 tojásból áll, melyen 23-25 napig kotlik. Fészkelőhelye olyan közel van a vízhez, hogy a madár a fészekből rögtön a víz alá merülhet, és ezt meg is teszi a legkisebb zavar esetén is. Tojásai sokkal durvább héjúak, mint más récék tojásai. Már a fiókák is merőlegesen tartják farkukat. Ők a nádasban rejtőznek.

Lubickoló tojó

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon ritka alkalmi vendég. Egészen a '60-as évekig szórványosan költött szikes tavaink mentén, de aztán kipusztult.

Visszatelepítésével megpróbálkoztak a '80-as években, de a programot félbe kellett hagyni, mivel nem akadt több visszatelepíthető madár. A kevés szabadon engedett madár eltűnt vagy elvonult az országból. Így mára a fajt igen ritkán lehet a Kárpát-medencében megfigyelni.

Képek

Hím kékcsőrű réce
Úszó hím
Museum specimen

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
Az MME Monitoring Központjának adatlapja
Birding.hu - magyar neve

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap