Kéktorkú ara

Kéktorkú ara
	Természetvédelmi státusz
	Súlyosan veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Család:	Papagájfélék (Psittacidae);
Nem:	Ara;
Faj:	A. glaucogularis;
Tudományos név
	Ara glaucogularis; Dabbene, 1921
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kéktorkú ara témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kéktorkú ara témájú médiaállományokat és Kéktorkú ara témájú kategóriát.

A kéktorkú ara (Ara glaucogularis) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2] Alcsaládi besorolása vitatott.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Roberto Dabbene olasz-argentin ornitológus írta le 1921-ben.^[3]

ElőfordulásaSzerkesztés

Bolívia területén honos. Az ország északi részén, egy viszonylag kis területen fordul elő. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és szavannák, valamint vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 85 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 600-800 gramm,^[5] csőre 5,5 centiméter hosszú. Homloka, feje teteje és háti felülete zöldeskék, hasi felülete sötétebb, inkább narancssárga árnyalatú. Pofafoltja valamivel kisebb, dísztollacskái jóval vastagabbak, mélyzöld színűek. Toroksávja szélesebb, kék színű és karéjalakban a fültájékig terjed.

ÉletmódjaSzerkesztés

Többnyire párban, vagy kis csapatokban fordul elő, lehetőleg vízközelben. Tápláléka a pálmafák ragacsos, édes termése, és egyéb gyümölcsök, magvak, bogyók, virágok, rovarok és azok lárvái.

SzaporodásaSzerkesztés

Az őszi hónapokban, élő, vagy kihalt pálmafák üregeiben kotlik, fészekalja 2-3 tojás. Kotlási idő 28 nap.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

A legnagyobb veszélyt az élőhelyének pusztulása jelenti, mint oly sok más trópusi faj esetében. A kisebb rendelkezésre álló területen felerősödik a hasonló fészkelési helyre igényt tartó fajok versenye, amely továbbra sem kedvez a kisebb méretű papagájoknak. A tollakért való vadászat, valamint az illegális állatkereskedelem szintén nagyban felelőssé tehető azért, hogy a kéktorkú arát jelenleg súlyosan veszélyeztetett állatnak sorolja be a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN). A vadon élő állományt mindössze 208-303 egyedre becsüli a szervezet.

A fajmegmentési programnak köszönhetően állatkertekben tudják szaporítani a ritka fajt, jelenleg Európában nagyjából 160 egyed él az állatkertek nemzetközi nyilvántartása szerint. Magyarországon a Szegedi Vadasparkban látható először a kéktorkú ara állatkertben, 2014 tavasza óta.^[6]Ebben az intézményben sikerült Magyarországon először szaporítani is ezt a ritka papagájfajt, mivel 2022 tavaszán, amikor kettő fiókát sikerült felnevelni az állatkertben. ^[7]