Wikipédia

Képviselői irodaház (Budapest)

A lapnak nincs ellenőrzött változata, lehet, hogy még egyáltalán nem ellenőrizte senki a minőségét.
Ez a szócikk a budapesti épületről szól. Hasonló címmel lásd még: Fehér Ház (egyértelműsítő lap).

A Képviselői irodaház, egy ideig Belügyminisztérium, Országgyűlés hivatala a közbeszédben „Fehér Ház”, építési idején a Palatinus Építő Rt. bérháza egy Budapest V. kerületében fekvő nagyobb irodaház.

Képviselői irodaház
eredetileg a Palatinus Építő Rt. bérháza
TelepülésBudapest V. kerülete
CímBudapest, Széchenyi rakpart 19.
Építési adatok
Építés éve1911 k.
Rekonstrukciók évei1947–1949, 2020-as évek
Építési stílusmodern
TervezőMessinger Hugó
Hasznosítása
Felhasználási területépület
Elhelyezkedése
Képviselői irodaház (Budapest)
Képviselői irodaház
Képviselői irodaház
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 44″, k. h. 19° 02′ 49″47.512150°N 19.046999°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 44″, k. h. 19° 02′ 49″47.512150°N 19.046999°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Képviselői irodaház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

szerkesztés

A Margit híd pesti hídfőjénél fekvő épület 1911 körül épült a Palatinus Építő Rt. lakóházaként. (A Palatinus a környéken több lakóházat emelt.) Az épületet valószínűleg Messinger Hugó tervezte.[1] Az épület luxus körülményeket biztosító bérháznak számított 4 személyfelvonója, hatalmas üvegablakokkal ellátott műteremlakásai, a központi fűtés és porszívó, a minden lakásra kiterjedő vonalas telefonszolgáltatás, és a lakásokból a szemét ürítésére alkalmas csőrendszer miatt.[2]

A második világháború során bombáktól és belövésektől, majd fosztogatásoktól jelentős sérüléseket szenvedett az épület. Mivel a háború után ilyen formában is menthetőnek ítélték, nem bontották le, hanem új, egyszerűbb (fehér mészkő)[3] burkolattal látták el, és a Belügyminisztérium költözött bele. A munkálatokat Kádár János (akkor belügyminiszter) irányította,[2] amelyek 1947 és 1949 között zajlottak.[3] Az épület átalakításának terveit Benkhard Ágost, Gábor László, Gádoros Lajos, Lévai Andor, Rudnai Gyula és Preisich Gábor készítette.[3]

1950-től az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) használta az épületet. A Kádár-korban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) székházaként szolgált. A rendszerváltás után tárták fel pincerendszerét, ahol az 1950-es években kényszervallatások folytak.[2]

Az épületet a 2020-as évek elején felújították.[4]

Az „emberdaráló” kérdése

szerkesztés
 Bővebben: Emberdaráló

Ugyan az ÁVH által használt pincerendszer kérdése nem vitatott, nem ez a helyzet az úgynevezett „emberdaráló” kérdésével. A sokak által csak városi legendának minősített[5] történetek szerint az 1950-es években egy olyan gépezet is működött az épület pincéjében, amellyel az AVH vallatói a bántalmazások következtében elhunyt foglyok holttestét „összedarálva” temetés nélkül a Dunába engedték.[6][7] Ilyet állított Dézsy Zoltán riporter Pincebörtön című, 1994-es dokumentumfilmjének egyik szereplője is.[8]

Képtár

szerkesztés
  •  
    1956-os felvétel
  •  
    2015-ös felvétel
  •  
    2015-ös felvétel
  •  
    2017-es felvétel
  •  
    épületbelső

Jegyzetek

szerkesztés

Egyéb külső hivatkozások

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Képviselői_irodaház_(Budapest)”