Főmenü megnyitása

Késesek tornya és Csizmadiák tornya

A Késesek tornya (románul: Turnul Cuțitarilor, németül: Messerschmiedturm) és a Csizmadiák tornya (Turnul Cizmarilor, Schusterturm) a brassói városerődhöz tartozó külső őrtornyok voltak. A Cenk aljában, a várfalaktól délre helyezkedtek el.

Késesek tornya és Csizmadiák tornya
A Csizmadiák tornyának alapzata
A Csizmadiák tornyának alapzata
Település Brassó Románia
Építési adatok
Építés éve 15. század
Típus torony
Elhelyezkedése
A Csizmadiák tornya (Brassó belváros)
A Csizmadiák tornya
A Csizmadiák tornya
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 31″, k. h. 25° 35′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 31″, k. h. 25° 35′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Késesek tornya és Csizmadiák tornya témájú médiaállományokat.

Míg a Késesek tornya elnevezésében minden forrás egyetért, addig a Csizmadiák tornya esetében eltérések vannak: egyes monográfiák meg sem nevezik,[1] mások Ezüstművesek tornyaként[2] vagy Szövetkészítők tornyaként[3] említik.

Tartalomjegyzék

TörténetükSzerkesztés

A tornyok valószínűleg a 15. században, az első várfalakkal és bástyákkal együtt épültek fel. A Késesek tornya a Takácsok bástyájától délre helyezkedett el, és a Bolgárszeget tartotta szemmel. Hasonlóképpen a Csizmadiák tornya a Szövetkészítők bástyájától délre volt, innen Bolonyára nyílt kilátás.[4]

A tornyokat alacsony falak kötötték össze a bástyákkal, melyek a tornyokon túl is folytatódtak a Cenk felé. Ezeket Viehmauer-nek (marhafal) nevezték, ugyanis egy védett, karámszerű területet fogtak közre az akkor még fásítatlan Cenk oldalában, ahova ostrom idején a Cenk alatti kapun kihajtották a szarvasmarhákat legelni.[5] A falak továbbá megakadályozták az ellenség behatolását a kevésbé erődített délkeleti oldalra.[6] A helyet valószínűleg még a kőfalak és a tornyok emelése előtt is legeltetésre használták, két oldalán paliszádokkal zárva el azt.[1]

1660-ban a Késesek tornya megrongálódott; korabeli feljegyzések szerint egy őrszem égő gyújtóst ejtett egy puskaporos hordóba. A tető és a fal egy része leomlott, de 1667-ben Simon Dietrich városbíró saját költségén kijavíttatta.[1]

A tornyokat a haditechnika fejlődése elavulttá tette. A Késesek tornyát 1820-ban lebontották, mivel már romos állapotban volt, teteje beszakadt.[1] Ugyanebben az időszakban bontották le a Csizmadiák tornyát is: egy 1796-os metszet a Cenk alját a két toronnyal, egy 1824-es már azok nélkül ábrázolja.[7] A Csizmadiák tornyából még látható az alapzat és a Szövetkészítők bástyájához vezető falszakasz részletei.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Jekelius 101. o.
  2. Zamfir, Anca Maria. Brașovul în imagini - Artă și document (román nyelven). Brassó: Muzeul de Artă Brașov, 16. o. (2010). ISBN 9789730085587 
  3. Dumitrașcu, Ion; Maximescu, Mariana. O istorie a Brașovului (román nyelven). Brassó: Libris, 99. o. (2017). ISBN 9786068814476 
  4. Jekelius 76. o.
  5. Nussbächer, Gernot. „Die Tuchmacherbastei”, Allgemeine Deutsche Zeitung, 2012. június 23. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 26.) 
  6. Nussbächer, Gernot. Caietele Corona (román nyelven). Brassó: Aldus, 61. o. (2016). ISBN 9789737822949 
  7. Nistor, Minerva. Brașovul in izvoare cartografice și iconografice. Brassó: Cumidava (1976) 

ForrásSzerkesztés

  • Jekelius: Jekelius, Erich. Das Burzenland III/1 (német nyelven). Brassó: Verlag Burzenlander Sachsischen Museum (1928)