Kónya István (vallástörténész)

Kónya István (Karcag, 1923. március 1. – Debrecen, 2004. szeptember 7.) egyetemi tanár, vallástörténész, valláskritikus, a filozófiai tudományok doktora. A kálvinizmus neves kutatója. 1957 és 1959 valamint 1966 és 1972 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) rektorhelyettese, 1975 és 1981 között pedig rektora. 1954 és 1990 között az egyetem marxizmus-leninizmus tanszékének, majd tanszékcsoportjának, később intézetének vezetője.

Kónya István
Született	1923. március 1. Karcag
Elhunyt	2004. szeptember 7. (81 évesen) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	vallástörténész filozófus fizikus matematikus
Iskolái	Debreceni Tudományegyetem (–1948)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

1943-ban kitüntetéssel érettségizett, majd felvették a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Bölcsészettudományi Kar matematika-fizika szakjára, ahol 1948-ban tanári diplomát szerzett. Diplomájának megszerzése után 1949-ben a karcagi Református Nagykun Gimnázium igazgatója lett. 1954-től a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem marxizmus-leninizmus tanszékének vezetőjévé nevezték ki. Ezt a tisztséget 1990-ig megszakítás nélkül töltötte be.

Tudományos fokozatai

Egyetemi doktor 1958, a filozófiai tudományok kandidátusa 1963, a filozófiai tudományok doktora 1975.

Köztestületi tagságai

A Debreceni Akadémiai Bizottság tagja 1976–1990. között, a Társadalomtudományi II. Szakbizottság elnöke 1980–1990.

Az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya, Filozófiai Bizottságának (ma: Filozófiai Tudományos Bizottság) volt tagja 1975–1990.

Munkássága

Fő kutatási területe a kálvinizmus volt. Ezzel és más témákkal kapcsolatban sok cikke jelent meg rendszeresen különböző folyóiratokban.

Elismerései, kitüntetései

Többek között megkapta a kijevi Sevcsenko Egyetem díszdoktora címet 1976-ban, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója lett és ezeken kívül még számos állami kitüntetésben is részesült.

Megjelent könyvei

• A magyar református egyház felső vezetésének politikai ideológiája a Horthy-korszakban (Akadémiai Kiadó, 1967.)
• Tanulmányok a kálvinizmusról (Akadémiai Kiadó, 1975.)
• Kálvinizmus és társadalomelmélet (Akadémiai doktori értekezés, Akadémiai Kiadó 1979.)
• A marxizmus valláselmélete és a hallgatók világnézeti nevelése (nemzetközi tanulmánykötet, amelynek szerkesztőbizottsági elnöke volt. Megjelent 1985-ben Debrecenben
• A "keskeny úton" a "szolgáló egyház" felé (Akadémiai Kiadó 1988)

Megjelent jelentősebb tanulmányai

• Az egyetemi hallgatók materialista világnézetre nevelésének néhány problémája (Egyetemi doktori értekezés, 1958)
• A matematika tárgya és helye a tudományok rendszerében (1965)
• A fasiszta fajelmélet lényege és cáfolata (1973)
• A kálvini dogmatika központi kérdése (1973)
• Kálvin János élete, tevékenysége, harcai (1975)
• A kálvinizmus kutatás néhány időszerű problémája (1976)
• Szociáletika vagy társadalomelmélet (1978)