Kós Lajos

magyar bábművész, színházi rendező

Kós Lajos (Budapest, 1924. december 19.Pécs, 2008. február 5.) Jászai Mari-díjas magyar báb- és grafikusművész, bábtervező, színházi rendező, a pécsi Bóbita Bábszínház alapítója.[3] Szüleit nem ismerte, nevelőszülők nevelték.

Kós Lajos
Született1924. december 19.
Budapest
Elhunyt2008. február 5. (83 évesen)[1]
Pécs
Állampolgárságamagyar[2]
Foglalkozása
Tisztségeművészeti vezető (1981–1989, Bóbita Bábszínház)
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyePécsi Köztemető, Parcella: Z, Sor: XXI., Sírhely: 2

SablonWikidataSegítség

Tanulmányai szerkesztés

Kamaszként kitanulta a férfiszabóságot, majd a szűcsmesterséget. Koffán Károly Erzsébet téri szabadiskolájában rajzot tanult, linómetszeteket, fametszeteket készített. 1943-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanult festészetet, majd Berény Róbert javaslatára Varga Nándor Lajos grafikai osztályában folytatta tanulmányait.[4]

Szakmai pályája szerkesztés

A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után főiskolai tanársegéd, majd a Népművelési Intézet munkatársa volt. 1949-ig grafikusként könyvillusztrációkat, program- és műsorfüzeteket készített. Már felsőfokú tanulmányai alatt foglalkozott bábjátékkal. 1961-től Pécsett élt, ekkor csatlakozott a pécsi bábszakkörhöz, amely még abban az évben – fennállásának 10. évfordulóján – felvette Weöres Sándor egyik költeménye után a Bóbita nevet.[5] A Bóbita Bábegyüttes és jogutódja, a Bóbita Bábszínház alapítója. Első sikerét a Bóbitával az 1965-ös Ki Mit Tud? győzelem jelentette. A tettvággyal és lelkesedéssel teli fiatal képzőművész átalakította az addigi hagyományos színpadot, új, korszerű darabokat, ezek bemutatásához pedig szintén lelkes, nyitott új tagokat keresett a bábcsoportba. Kós Lajos bábszínháza a zenei és látványelemeket helyezte előtérbe a gyermekeknek és a felnőtteknek szóló előadások esetében egyaránt. Kialakított egy sajátos, csak rá jellemző bábszínházi formanyelvet, amelyben számos, egymástól különböző bábtechnika és a klasszikustól a kortárs zenéig minden műfaj képviseltette magát. Kós Lajos nemcsak létrehozta modern, szokatlan előadásait, hanem a befogadásukra fogékony közönséget is megkereste. Termékeny kapcsolatokat alakított ki a társművészetek helyi képviselőivel – zeneművészekkel, képzőművészekkel, grafikusokkal, építészekkel, írókkal. Önálló fény- és hangtechnikai műszaki fejlesztéseket valósított meg. Több bábjátékos tankönyv szerzője, illetve társszerzője. 1981-től 1989-ben történt nyugdíjba vonulásáig a Bóbita Bábszínház művészeti vezetőjeként tevékenykedett.[3][6]

Főbb bábtervei és rendezései szerkesztés

Kitüntetései szerkesztés

Művei szerkesztés

  • A bábjátszás Magyarországon (Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest, 1955)
  • A bábjáték technikája (Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Budapest, 1956)
  • A bábfesztivál tanulságai (Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest)
  • Bábjátékos oktatás – A bábszínház technikája – Szcenika I-V. (Népművelési Propaganda Iroda, Budapest)
  • Kéz és mozgás – Bábanatómia (Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1982)
  • A Bóbita (Pannónia Könyvek, Pécs, 1993, ISBN 963 7272 68 2)

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://24.hu/belfold/2008/02/05/elhunyt_kos_lajos/
  2. a b https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz13/579.html
  3. a b Magyar Színházművészeti Lexikon
  4. Balogh Géza: A bábszínházalapító
  5. Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 109. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  6. A Bóbita (Pannónia Könyvek, Pécs, 1993)
  7. Népszava, 1995. március 16., 11. oldal

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikk szerkesztés