Főmenü megnyitása

A Kösmő patak forrásvidéke Sitervölgy településének jobb, illetve bal oldalán található. melyek elhagyva a falut hamarosan egyesülnek a fő ággal. Két „nevenincs” forrás érként csörgedező vize veszi itt közre Siter-völgy települését a Bihari Hegyközben. Az egyik a Kapocsány-völgyben ered, majd vize a települést észak-keleten átszelve, egyesül a Dudu-völgyből érkező másik forrás vizével, majd egyesült erővel haladnak tovább a település alatt nyugati irányba. Ez a két ér, valamint a Bárdos erdőségből lezúduló további vízmennyiség hozta létre egykor a Kösmő-patakot. Ettől a ponttól ugyanis már, mint patak fut tovább - nyugati irányba - a Bihari Erdő (egykori Uradalmi Erdő) alatt sűrűn kanyarogva Hegyköz Újlak és Hegyközcsatár erdőségei és szántói között, az ún. Nagy-réten.  A Csatári v. Bihari erdő (egykor az Ygfon erdejének része volt) déli vonulatán kanyarogva folytatja útját dél-délnyugat irányába, közben az erdő Ágoston kútnak nevezett forrásának vizét is felveszi, mely észak felől érkezik és a patak jobb oldalának tart. Hegyközújlak település alá érve vize egy újabb patak vizével gazdagodik, a Tábor patakéval. E patak forrása a hegyközszáldobágyi erdőségeiből ered, nevezetesen a Szilvás-hegyet két oldalről ölelő Kincses-, és Veres-patakok vizéből. Ez a két vízfolyás a két falu határában egyesülve hozták létre a Tábor-patakot, mely Pályi települése mellett sebes folyással ereszkedik le a völgybe, hogy egyesülhessen a Kösmő-patakkal. mely tovább folytatja útját Bihar települése felé. A Tábor-patak nevét az 1848-ban itt táborozó csapatok után kapta. A Kösmő választó szerepet tölt be a Csatári erdő és a hegyközújlaki dombságok között, majd területválasztó szerepe Hegyközpályi és Bihar községek között is érvényesül, ugyanakkor fontos szerepe van a térség mezőgazdaságában is. A dombokról lezúduló esővizeket levezeti Bihar irányába, majd a település alatt futva Paptamásinál a Berettyó folyó bal oldalába szállítja azt. Hegyközcsatárból az Őr-hegy alatt - dél-délnyugatnak tartva - jobbról egy kisebb ér gazdagítja a patakot. Említésre méltó még, hogy mocsaras vize gazdag egy különleges halfajban, mégpedig a vágó csíkban. Szárazságok idején ez a rendkívüli ellenálló képességekkel felruházott halfaj úgy tud fennmaradni, hogy a buja vízinövények oltalmában el nem párolgott mélyebb mocsaras iszapba fúrja magát. Itt várja ki az esőzésekkel lezúduló számára igazán kedvező sáros, zavaros vizeket. A patak ártere kaszálásra ritkán alkalmas, süppedő, mocsaras vidék, ugyanakkor az ártérrel határos földek minősége kiváló. A történelem folyamán ezt a mocsaras, lápos, ugyanakkor halban gazdag ártérvidéket választotta menedéknek az Árpád fejedelem elől menekülő Mén Marót (eredeti nevén: Menumorout) kazár fejedelem is. Mindent egybevetve a menekülő vezér valószínűleg az említett Ágoston-kút környékén verte fel táborát, ahol víz és élelem (erdei vadak, patak halállománya) állt rendelkezésére. A terület a Kösmő patak mocsaras ártere miatt nehezen megközelíthető helynek bizonyult, ugyanakkor jól belátható és védhető terület volt, ami igen nagy biztonságot jelenthetett a bolgár vezér és kísérői számára. Árpád fejedelem két vitézét (Öcsöb és Valek) ezen a helyen fogadta Mén Marót, ahol is megszületett az egyezség, mi szerint a bolgár vezér behódol, ha Zolta (Csolt) házasságra lép leányával. Ez az egyezség egyben a környéken élő bolgár lakosság magyar törzsekbe való békés úton történő beolvadását is jelentette.

Orendt Mihály: Honnan jő a Kösmő patak?Szerkesztés

Sitervölgyét veszi közre
Két kis forrás, két erecske.
Csörgedeznek, meg-megállnak
Nekimennek a világnak.

Falu alatt egybe futnak
Egyesülnek, meg-megbújnak.
Tekeregnek, kanyarognak
Fergeságnál délnyugatnak.

Keletről egy újabb patak
Butyi Pálnál belé szalad.
Most már hárman futnak tova
Sebesen, mint Szent Pál lova.

Ágostonnál forrás ered
Délnek fordul, majd tekereg.
Leszalad az erdőszélre
Kösmő patak fut is véle.

Nád és sás a vizet szűri
Víz sodrását vígan tűri.
Vágó csík úszik az árral
Szitakötő vígan szárnyal.

Erdő szélén szénaboglya
Száraz füvét összefogja.
Kösmő patak tovaszalad
Újlak, s végül Csatár alatt.

Kis patakok belé futnak
Keresgélnek, kutatgatnak.
Aztán végül Pályinál
Nyugat felé visz az ár.

Bihar alatt kanyarogva
Észak felé visz az útja.
Ott elhagyja Paptamásit
Berettyó vizébe vágyik.

Bal oldalról belé ömlik
Zúdul a víz, árad, ömlik.
Majd a lomha nagy vízen
Békességben megpihen.

ForrásSzerkesztés

  • Orendt Mihály: Hegyközcsatár 800 éves c. kiadványa