Főmenü megnyitása

A Kösmő patak forrása Mezőbottyánnál, a települést övező erdőség délkeleti részéből ered. Két másik forrás is ered a környéken, mégpedig Sitervölgy település jobb, illetve bal oldalán, melyek elhagyva a falut hamarosan egyesülnek a fő ággal. A Csatári erdő (egykor: az Ygfon erdeje) déli vonulatán kanyarogva folytatja útját dél-délnyugat irányába, közben az erdő Ágoston kútnak nevezett forrásának vizét is felveszi, mely észak felől érkezik és a patak jobb oldalának tart. Hegyközújlak település alá érve vize egy három forrásból összeálló újabb patak vizével gazdagodik, ez a Tábor patak. Ennek a pataknak az egyik forrása a hegyközszáldobágyi erdőségekből ered és a két falu határában egyesül a másik két forrás vizével, majd Hegyközpályinál a Kösmő bal oldalába fut. A tábor patak nevét az 1848-ban itt táborozó csapatok után kapta. A Kösmő választó szerepet tölt be a Csatári erdő és a hegyközújlaki dombságok között, majd területválasztó szerepe Hegyközpályi és Bihar községek között is érvényesül, ugyanakkor fontos szerepe van a térség mezőgazdaságában is. A dombokról lezúduló esővizeket levezeti Bihar irányába, majd a település alatt futva Paptamásinál a Berettyó folyó bal oldalába szállítja azt. Hegyközcsatárból az Őr-hegy alatt - dél-délnyugatnak tartva - jobbról egy kisebb ér gazdagítja a patakot. Említésre méltó még, hogy mocsaras vize gazdag egy különleges halfajban, mégpedig a vágó csíkban. Szárazságok idején ez a rendkívüli ellenálló képességekkel felruházott halfaj úgy tud fennmaradni, hogy a buja vízinövények oltalmában el nem párolgott mélyebb mocsaras iszapba fúrja magát. Itt várja ki az esőzésekkel lezúduló számára igazán kedvező sáros, zavaros vizeket. A patak ártere kaszálásra ritkán alkalmas, süppedő, mocsaras vidék, ugyanakkor az ártérrel határos földek minősége kiváló. A történelem folyamán ezt a mocsaras, lápos, ugyanakkor halban gazdag ártérvidéket választotta menedéknek az Árpád fejedelem elől menekülő Mén Marót (eredeti nevén: Menumorout) kazár fejedelem is. Mindent egybevetve a menekülő vezér valószínűleg az említett Ágoston-kút környékén verte fel táborát, ahol víz és élelem (erdei vadak, patak halállománya) állt rendelkezésére. A terület a Kösmő patak mocsaras ártere miatt nehezen megközelíthető helynek bizonyult, ugyanakkor jól belátható és védhető terület volt, ami igen nagy biztonságot jelenthetett a bolgár vezér és kísérői számára. Árpád fejedelem két vitézét (Öcsöb és Valek) ezen a helyen fogadta Mén Marót, ahol is megszületett az egyezség, mi szerint a bolgár vezér behódol, ha Zolta (Csolt) házasságra lép leányával. Ez az egyezség egyben a környéken élő bolgár lakosság magyar törzsekbe való békés úton történő beolvadását is jelentette.

Orendt Mihály: Honnan jő a Kösmő patak?Szerkesztés

Sitervölgyét veszi közre
Két kis forrás, két erecske.
Csörgedeznek, meg-megállnak
Nekimennek a világnak.

Falu alatt egybe futnak
Egyesülnek, meg-megbújnak.
Tekeregnek, kanyarognak
Fergeságnál délnyugatnak.

Keletről egy újabb patak
Butyi Pálnál belé szalad.
Most már hárman futnak tova
Sebesen, mint Szent Pál lova.

Ágostonnál forrás ered
Délnek fordul, majd tekereg.
Leszalad az erdőszélre
Kösmő patak fut is véle.

Nád és sás a vizet szűri
Víz sodrását vígan tűri.
Vágó csík úszik az árral
Szitakötő vígan szárnyal.

Erdő szélén szénaboglya
Száraz füvét összefogja.
Kösmő patak tovaszalad
Újlak, s végül Csatár alatt.

Kis patakok belé futnak
Keresgélnek, kutatgatnak.
Aztán végül Pályinál
Nyugat felé visz az ár.

Bihar alatt kanyarogva
Észak felé visz az útja.
Ott elhagyja Paptamásit
Berettyó vizébe vágyik.

Bal oldalról belé ömlik
Zúdul a víz, árad, ömlik.
Majd a lomha nagy vízen
Békességben megpihen.

ForrásSzerkesztés

  • Orendt Mihály: Hegyközcsatár 800 éves c. kiadványa