Kövérné Komlóssy Ida

(1822–1893) magyar színésznő, a pesti Nemzeti Színház tagja

Kövérné Komlóssy Ida (Székesfehérvár, 1822. március 11.Budapest, 1893. szeptember 11.) színésznő, a pesti Nemzeti Színház tagja.

Kövérné Komlóssy Ida
Lendvay Márton-végrendelet.jpg
Életrajzi adatok
Született 1822. március 11.
Székesfehérvár
Elhunyt 1893. szeptember 11. (71 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Házastársa Kövér Lajos
Gyermekei Kövér Ilma
A Wikimédia Commons tartalmaz Kövérné Komlóssy Ida témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

PályájaSzerkesztés

Szelezsényi Komlóssy Ferenc Dániel színigazgató és Czégényi Erzsébet színésznő leánya. Szülei nem akarták, hogy színésznő legyen, azért anyai nagyanyjához adták nevelésbe Miskolcra. Megtanulta a német, a francia és az angol nyelvet, a zenét és rajzot. Írói szenvedélyét későbbi olvasmányai hozták meg. 1834–1836-ban apja társulatánál apró táncszerepeket kapott. Drámában először 1838-ban Pesten, Kuthy Lajos Adrienne című színművében lépett föl egy kisebb gyermekszerepben. Később apja igazgatása alatt az ország több városában játszott, 1844-ben ismét Pesten vendégszerepelt a Vadon fiában. Itt Parthenia szerepében sikert aratott, és 1845. június 20-án a Nemzeti Színház szerződtette; itt játszott visszavonulásáig. Többször járt külföldön, így 1856-ban anyja társaságában Párizsban is, a híres művésznők tanulmányozása végett. 1861-ben férjhez ment Kövér Lajos drámaíróhoz. Férje korai halála (1863) után visszavonult a színpadtól és egyetlen gyermekük, Kövér Ilma nevelésének szentelte életét. Örök nyugalomra 1893. szeptember 13-án helyezték a Kerepesi úti temetőben.

Magyarra fordította Grillparzer és Eugène Scribe egy-egy színművét. Híres alakításai voltak: Parthenia (Halm: A vadon fia); Cordelia (Shakespeare: Lear király); Blanche (Victor Hugo: A király mulat); Anna (Scribe: Egy pohár víz); Elisa (Beecher-Stowe–Dumanoir–D’Ennery: Tamás bátya kunyhója); Virányiné (Kövér Lajos: Csak kitartás); Júlia (Dobsa Lajos: Gutenberg); Jane Eyre (Brontë–Birch–Pfeiffer: Lowoodi árva).

Kéziratban maradt színmű-fordításaiSzerkesztés

  • Marsano: Limburgi vár, vagy a két fogoly, vígjáték. (Bemutatója: Pest, 1847. november 29.)
  • Scribe: Navarrai királyné regéi (Bemutatója: Pest, 1855. január 4. ; Kassa 1860. május 11.)
  • Grillparzer: Tenger és Szerelem hullámai (Bemutatója: Pest, 1854. szeptember 4.)
  • Decourcelle: Két testvér a népből (Bemutatója: Pest, 1855. augusztus 3.; Kassa, 1861. október 26.)
  • W. Franul Janka: Tanácsnok leánya
  • Bauernfeld: Délibáb, vígjáték. (Bemutatója: Pest, 1856. március. 12.)
  • Mossolier: Ma anyámnál ebédelek, vígjáték. (Bemutatója: Pest, 1860. december 20.).

ForrásokSzerkesztés