Közbeszerzési Döntőbizottság
A Közbeszerzési Döntőbizottság (röviden: Döntőbizottság vagy KDB) független, országos illetékességű szervezet, feladata a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése. Eljárása a bíráskodáshoz hasonló, melynek során bírságot szabhat ki.
Közbeszerzési Döntőbizottság | |
Egyéb nevek | KDB |
Alapítva | 1995 |
Tevékenység | közbeszerzési jogorvoslat intézése, joggyakorlat fejlesztése |
Cím | 1026 Budapest, Riadó utca 5. ( é. sz. 47° 31′ 18″, k. h. 18° 59′ 39″47.521752°N 18.994221°E) |
Kulcsemberek | elnök, elnökhelyettes, közbeszerzési biztosok |
Működési régió | Magyarország |
A Közbeszerzési Döntőbizottság weboldala |
A Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság keretében működik. Tagjai a közbeszerzési biztosok, akik a jogorvoslati eljárásokban háromfős tanácsban járnak el.
Szervezete
szerkesztésA Döntőbizottságot az elnök és az elnökhelyettes vezeti, tagjai a közbeszerzési biztosok. Az elnököt, az elnökhelyettest és a közbeszerzési biztosokat az ugyancsak a Közbeszerzési Hatóságon belül működő Tanács választja meg, illetve nevezi ki.
A közbeszerzési biztosok függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.
Feladatai
szerkesztésA Döntőbizottság jogorvoslati eljárásokat folytat le és döntéseket (határozatokat) hoz. Ennek során engedélyezheti szerződések megkötését, ajánlatkérői döntéseket semmisíthet meg, jogsértést és szerződések semmisségét állapíthatja meg vagy bírságolhat.
A közbeszerzési gyakorlat elvi szintű fejlesztése a Tanács feladata, mely útmutatókat ad ki. A Döntőbizottság ugyan egyedi ügyekben jár el, ám az egységes jogorvoslati gyakorlat biztosítása érdekében elemzi saját és a bíróságok joggyakorlatát, valamint véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben.
Eljárása
szerkesztésA Döntőbizottság tevékenysége a bíráskodáshoz hasonló, de eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. Ha az eljárás kérelemre indult, akkor a kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie.
Az ügyekben a Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el. A tanács a határozatát többségi szavazás alapján és a Közbeszerzési Hatóság nevében hozza. Az eljárásban a közbeszerzési szaktanácsadói, kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező.
A Döntőbizottság végső döntésének meghozataláig ideiglenes intézkedéseket tehet a jogszabálysértő helyzet kezelésére, és kezdeményezheti az Európai Bíróság döntéshozatali eljárását is. Döntését a hozzá benyújtott iratok alapján, tárgyalás nélkül hozza meg, vagy nyilvános tárgyalást tart, ahol tanúkat is meghallgathat.
A Döntőbizottságnak az eljárást főszabály szerint 15 napon belül be kell fejeznie. A határozatában megállapíthatja a jogsértés tényét és számos szankciót alkalmazhat a jogsértővel szemben, akár bírságot is kiszabhat. A bírság összege adott esetben a közbeszerzés becsült értékének 10-15%-a is lehet.
A meghozott határozatot a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzé kell tenni. A határozat felülvizsgálata érdekében bírósághoz lehet fordulni.
Kapcsolódó jog
szerkesztés- A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, 144-177., 192-193. §. Wolters Kluwer, net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2019. március 5.)
Külső hivatkozások
szerkesztés- A Döntőbizottság feladata, elnökének neve, elérhetősége. Közbeszerzési Hatóság. [2019. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 5.)
- Döntőbizottsági Határozatok. Közbeszerzési Hatóság. [2019. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 5.)
Kapcsolódó irodalom
szerkesztés- A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény kommentárja. Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., 516-561, 562-581. o. (2019). ISBN ISBN 978-615-5710-65-0
Források
szerkesztés- szerk.: Dezső Attila: Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez. Budapest: Wolters Kluwer, (2016)