Közkereseti társaság

A közkereseti társaság, röviden kkt. olyan gazdasági társasági forma, amelyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közösen gazdálkodnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.[1] A kkt. rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. A korábbi gazdasági munkaközösségek 2000 júniusától közkereseti társaságként működhetnek tovább.[2]

TörténeteSzerkesztés

A közkereseti társaságot mint a kereskedelmi társaság egyik formáját az 1875. évi kereskedelmi törvény vezette be hazánkban.[3] A részletes szabályozást a Nyolcadik Cím 64.–124. szakasz tartalmazta.

A Magyarországon regisztrált közkereseti társaságok száma 2001 óta évről évre csökken.

Magyarországon regisztrált közkereseti társaságok száma
Év Közkereseti társaságok száma
1990 418[4]
1991 463[4]
1992 1187[4]
1993 2492[4]
1994 3348[4]
1995 3951[4]
1996 4394[4]
1997 4509[4]
1998 5006[4]
1999 5217[4]
2000 7873[4]
2001 8213[4]
2002 8113[4]
2003 7889[4]
2004 7725[4]
2005 7483[4]
2006 7244[4]
2007 6868[4]
2008 6486[5]
2009 6153[6]
2010 5754[6]
2011 5471[7]
2012 5133[7]
2013 4749[7]
2014 4314[8]
2015 3884[8]
2016 3540[8]
2017 3299[8]
2018 3096[8]
2019 2850[8]
2020 2603[8]
2021 2403[8]

SzervezeteSzerkesztés

A társaságon belüli ügymenet két területre oszlik: az üzletvezetésre és a tagok közös határozathozatalára.

Legfőbb szervSzerkesztés

A kkt. legfőbb szerve a tagok gyűlése,[9] amelynek tevékenységében valamennyi tag részt vehet.

Operatív szervSzerkesztés

A kkt. esetében az ügyvezetést az ügyvezető látja el.

AlapításaSzerkesztés

A közkereseti társaság az alapítók által kötött társasági szerződés cégbírósági bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. A társasági szerződés megkötésétől a cégbírósági bejegyzés napjáig, illetve a bejegyzés iránti kérelem esetleges elutasításáig előtársaságról beszélünk. Az alapításhoz legalább két tagra van szükség, egyszemélyes kkt. nem alapítható.

Nem alapíthat közkereseti társaságot kiskorú személy,[10] továbbá olyan természetes személy, aki egyidejűleg más gazdasági társaságban is korlátlan felelősséget vállaló tag,[11] illetve nem alapíthat közkereseti társaságot - a felelősségkumuláció tilalma miatt - másik közkereseti társaság vagy betéti társaság.[12]

MegszűnéseSzerkesztés

A közkereseti társaság megszűnéséről dönteni a tagok gyűlése kizárólagos hatáskörébe tartozik, ahol a tagok egyhangú döntésére van szükség a kkt. megszűnéséhez mind jogutódlással történő megszűnés, mind pedig jogutód nélküli megszűnés esetén.[13]

A közkereseti társaság akkor is megszűnik, ha tagjainak száma 1 személyre csökken és hat hónapon belül nem kerül sor új tag csatlakozására.

Tagsági jogviszonySzerkesztés

A tagok jogai, kötelezettségeiSzerkesztés

A tagok felelősségeSzerkesztés

A kkt. kötelezettségeiért a társaság saját vagyonával felel. Ha ez a követelést nem fedezi, úgy a tagok saját vagyonukkal, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A tagok felelőssége nem közvetlen, mert a hitelezők előbb a társaság vagyonából kötelesek igényüket kielégíteni. Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, úgy kerülhet sor a tagokkal szembeni korlátlan és egyetemleges felelősség érvényesítésére.

A tagsági jogviszony megszűnéseSzerkesztés

A tagsági jogviszony megszűnik:

  • ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette
  • a tagok közös megegyezésével
  • a tag kizárásával
  • rendes felmondással
  • azonnali hatályú felmondással
  • a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
  • ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.[14]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Társasági jog, 2011, 373. o.
  2. 1997. évi CXLIV. törvény, 300.§ (3)
  3. 1875:XXXVII. tc. 61. §.
  4. a b c d e f g h i j k l m n o p q r 3.2.1.1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma – GFO'02 (1990–2010). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  5. 1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint (2009). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  6. a b 1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint (2010). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  7. a b c 3.2.1.1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint – GFO'11 (2011–2014). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  8. a b c d e f g h 9.1.1.2. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint – GFO'14. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  9. 2006. évi IV. törvény 92. § (1), ill. 2013. évi V. törvény 3:142. § (1)
  10. 2006. évi IV. törvény 5. § (2), illetve 2013. évi V. törvény 3:90. § (1)
  11. 2006. évi IV. törvény 5. § (1), illetve 2013. évi V. törvény 3:90. § (1)
  12. 2006. évi IV. törvény 5. § (3), illetve 2013. évi törvény V. 3:90. § (2)
  13. Társasági jog, 2011, 149-150. o.
  14. 2006. évi IV. törvény 99. § a)-h), ill. 2013. évi V. törvény 3:146. §

ForrásokSzerkesztés

  • Társasági jog, 2011: Auer Ádám, Bakos Kitti, Buzási Barnabás, Farkas Csaba, Nótári Tamás, Papp Tekla: Társasági jog, Lectum Kiadó, Szeged, 2011, ISBN 978-963-9640-36-8

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés