Wikipédia

Kút utca

brassói utca
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. január 14.

A brassói Kút utca (románul: Bulevardul 15 Noiembrie, németül: Brunnengasse) egyike Bolonya városnegyed két fő sugárútjának (a másik a Vasút utca – Bulevardul Iuliu Maniu, Bahnhofstrasse). Főként kétszintes, 19. századi lakóházak szegélyezik; sokuk magyar szecessziós stílusú, mivel Bolonyát a 20. századig túlnyomóan magyarok lakták.

Kút utca
(Bulevardul 15 Noiembrie)
Közigazgatás
OrszágRománia
TelepülésBrassó
VárosrészBolonya
Létrejötte16. század
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság570 m
Hossza1,5 km
Távolság a központtól1,2 km
Elhelyezkedése
Kút utca (Brassó)
Kút utca
Kút utca
Pozíció Brassó térképén
é. sz. 45° 38′ 50″, k. h. 25° 36′ 06″45.647090°N 25.601800°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 50″, k. h. 25° 36′ 06″45.647090°N 25.601800°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kút utca
 témájú médiaállományokat.

Elnevezése

szerkesztés

1519-ben Dy schwarcze gasz yn der Blumanaw (a Fekete utca folytatása Bolonya felé) néven jegyzik. A Kút utca nevet az utcában található kutaknak köszönhette; legelőször 1595-ben utalnak így rá (Brongas és Beim Brunnen). 1764-ben neve Blumen Auer Brunnen Gasse, 1887-ben Brunnengasse.[1] Tatrosy György 17. századi krónikaíró „Balogh utcának” nevezte, mivel a Balogh (Bolok, Bollog) család számos tagja lakott itt.[2]

A román hatalomátvétel után, 1926-tól hivatalos neve Calea Victoriei (Győzelem útja), 1947-től Bulevardul V. I. Lenin, majd 1991-től Bulevardul 15 Noiembrie.[1] Ez utóbbi név az 1987. november 15-i brassói felkelésre utal.

Története

szerkesztés

Bolonya középső része – a Kút utca és a Vasút utca területe – volt a városrész legkésőbb beépült helye.[3] E két utca közül a Vasút utca volt a fő sugárút, a Székelyföld és Moldva felé tartó forgalmas kereskedelmi útvonal kezdete; az ezzel párhuzamos Kút utca csak a 16. században kezdett kialakulni (korábban legelők, mezők voltak itt), és egészen a 19. századig zsákutca volt, mely a jelenlegi Egres utcánál (Agrișelor, Egrischgasse) ért véget.[4] A késői beépítésnek köszönhetően itt nagyobbak, szellősebbek a telkek, szemben a középkorban benépesült Mártonhegy és Csigadomb kis, zsúfolt parcelláival.[5]

A 19. század második felében Brassó iparvárossá fejlődött, a gyárak legtöbbjét pedig Bolonyában és az azon túli területeken létesítették. A Kút utcában kapott helyet a Schiel gépgyár (később Hidromecanica).[6] 1892-től az utca mentén haladt a Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal, melyet 1960-ban számoltak fel.[7] 1987-ben a Kút utca északkeleti részén számos házat elbontottak, hogy tömbházakat, parkot és egy „közigazgatási központot” (centru civic) létesítsenek. A rombolásnak számos régi, értékes ház áldozatul esett, például Folosea iparos 1930-ban épített neobizánci palotája.[8]

Leírása

szerkesztés

Délnyugat-északkelet irányban húzódó 1,5 kilométer hosszú, autók számára három (egyes helyeken négy-hat) sávos, egyirányú út. A Fekete utca és a Rezső körút folytatásaként indul a városközpont közeléből, északkeleti határa pedig a Bukaresti út–Toamnei–Zizinului kereszteződés. A Kút utca kezdeti (központ felőli) része ma is őrzi a 19. századi Bolonya arculatát, és több magyar szecessziós stílusú épület látható.

Északnyugati házsor

szerkesztés
  • 15. 18. századi lakóház, az utca egyetlen műemlékként nyilvántartott épülete.[9]
  • 19. Szecessziós ház, a bejárat felett magyar felirattal.[10]
  • 23. A „kakasos ház”, földszintes szecessziós épület.[11]
  • 29. Szent György ortodox templom, 1909-ben építette saját lakóházaként Karácson Endre magyar királyi főmérnök. 1934-ben ortodox templomnak nevezték ki.[12]
  • 33. Több, mint egy évszázadon keresztül gyógyszertár működött itt (a 20. század első felében Eichhorn, tulajdonosa neve után),[13] egészen 2016-ig, mikor is kávézó költözött az üzlethelyiségbe.[14] A részleges hőszigetelés és egyes díszítőelemek (torony, tetőidom) elbontása építészetileg tönkretette az épületet.
  • 45. Törvényszék, eredetileg a magyar csendőrség épületeként emelték 1895-ben. Mivel Brassó a Monarchia határvárosa volt, számos katonai épület kapott helyet a városban (a Kút utca környékén még volt egy laktanya és egy katonai kórház).[15] 1964-ben költözött ide a Törvényszék, mely korábban az Igazságügyi palotában volt.[16]
  • Közigazgatási központ, park, kereszteződés a Vasút utcával.
  • 67. Mennybemenetel ortodox fatemplom, az 1990-es években építették.[17]

Délkeleti házsor

szerkesztés
  • 30. A 20. században itt volt az ismert Vári-cukrászda, amelyet még Ștefan Baciu is megemlített írásaiban.[10]
  • 46. Karácson Endre által tervezett, 1909-ben emelt igen szép szecessziós díszítésű épület.[11][12]
  • 48. Scherg-ház, a Gábory-fivérek által tervezett díszes, szecessziós épület, melyet 1911-ben eredetileg a Wilhelm Scherg posztógyár alkalmazottai számára emeltek (sokan helytelenül Gábony főerdész nevéhez kötik, összetévesztve a Gábory névvel).[12] Domborművének felirata Arhitectura Mater Artium.[10]
  • Az úgynevezett Patria-tér sarkán katonai laktanyaépület áll, melyet jelenleg a román hegyivadász alakulat Sarmizegetuza dandárja használ. L alakú kétszintes épület, 1892-ben épült mint Magyar Királyi Honvédlaktanya.[18]
  • 52. Szecessziós díszítésű épület, 1907.[11]
  • 78. 1910–1912 között itt épült fel a Schiel gépgyár új épülete az 1880-ban alapított cég számára. A kommunista államosítás után Strungul majd Hidromecanica lett a neve.[6] 2015-ben csődbe ment; az épületet lebontották és 2020-ban itt nyílt meg az AFI pláza.[19]
  • 96–102. Primăverii, 1958–1961 között épült tömbháznegyed és élelmiszer-üzletek (a köznyelvben La Trei Alimentare).[20]

Képek

szerkesztés
  •  
    A 15. szám alatti műemlék ház
  •  
    A „kakasos ház”
  •  
    A Scherg-ház
  •  
    A törvényszék (régen csendőrség) épülete
  •  
    Magyar felirat: Isten hozott

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Pavalache 495. o.
  2. ↑ Mátyás Pál: Adatok Tatrosy György krónikaíróról és Coronaeus Vaska Lőrincről. Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, X. évf. (1990) 310. o. ISSN 0230-8495
  3. ↑ Jekelius, Erich. Das Burzenland III/1 (német nyelven). Brassó: Verlag Burzenlander Sachsischen Museum, 8. o. (1928) 
  4. ↑ Philippi, Maja. Kronstadt (német nyelven). Brassó: Aldus, 72–74. o. (2006). ISBN 9789737822154 
  5. ↑ Wachner, Heinrich. Krostadter Heimat- und Wanderbuch. Brassó: Wilhelm Hiemesch, 22–23. o. (1934) 
  6. ↑ a b Pavalache 433. o.
  7. ↑ Aldea 218–221. o.
  8. ↑ Aldea 304. o.
  9. ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  10. ↑ a b c Pestrea Suciu, Steluța. Străzi, case, oameni din Brașov (román nyelven). Brassó: Foton, 285–289. o. (2011). ISBN 9789737641700 
  11. ↑ a b c Actualizare PUG al Municipiului Brașov. Universitatea Ion Mincu (2011) 
  12. ↑ a b c Gruia Hilohi építész közlései
  13. ↑ Eichhorn, Albert. Forum Kronstadt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 15.)
  14. ↑ Cafeteca Patria. Zile și Nopți. (Hozzáférés: 2021. szeptember 15.)
  15. ↑ Pavalache 456. o.
  16. ↑ Balázs János; Petki Judit. Kő kövön Brassóban. Csíkszereda: Brassói Lapok, 233–235. o. (2005). ISBN 9739777524 
  17. ↑ Biserica Înălțarea Domnului. Protopopiatul Brașov. (Hozzáférés: 2021. szeptember 15.)
  18. ↑ Pavalache 456. o.
  19. ↑ AFI Europe a deschis mall-ul de 45.000 mp. Economica, 2020. október 25. (Hozzáférés: 2021. szeptember 15.)
  20. ↑ Aldea 148. o.

Források

szerkesztés
  • ↑ Aldea: Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International (2016). ISBN 9789737706416 
  • ↑ Pavalache: Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International (2015). ISBN 9789737706355 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kút_utca&oldid=24581767”