Kúta
Kúta, Qútú, Kutha, vagy Cutha (sumer nyelven Gudua), mai nevén Tell Ibrahim, egy ősi város volt Irakban, Bábil Kormányzóságban, a Felső-Eufrátesz keleti ágának jobb partján, Babilonban Nippurtól északkeletre.
Kúta | |
Tell Ibrahim | |
Névváltozatok | Qútú, Gudua |
Lakói | gutiak (kútúk) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 32° 44′, k. h. 44° 40′32.733333°N 44.666667°EKoordináták: é. sz. 32° 44′, k. h. 44° 40′32.733333°N 44.666667°E |
Története
szerkesztésKúta ókori város volt Babiloniában, a gutiak (qutúk) törzsének fővárosa. Alapítása az akkád kor második felére tehető és jelentős szerepet játszott az akkád dinasztia megdöntésében. Ettől kezdve egy évszázadon át Kúta uralkodói vették át a hegemóni szerepkört a Folyamközben, a város nevéről nevezték az országot gu5-ti-imki, és a népet guti néven. Az ország saját neve valószínűleg Kardu vagy Kurdu volt. Kúta történelme kevéssé ismert, mert a sumerek a qutú hegemóniát felszámolva (az uruki Utu-héngál) szinte mindent elpusztítottak, ami rájuk emlékeztetett. Kúta a gutiak főistenének, Nergalnak legfőbb kultuszhelye.
Kúta legközelebbi említése Hammurapi 32. uralkodási évéből származik, amikor Esnunna, Subartu és Gutium (Kúta) Babilon-ellenes koalíciójáról tudósítanak az évkönyvek.
A várost a Bibliából ismert: a Királyok Könyve írta le, mely szerint Izrael törzseinek egyik fő élelmezési pontja volt. Lakóit II. Sarrukín (i. e. 721-705) asszír király a palesztinai Szamarrába hurcolta.
Az iszlám hagyomány szerint ebben a városban vettették tűzre Ábrahámot. E legenda magyarázza meg a hely mai nevét: Tell Ibrahim.
A Kutha-csatorna két partján fekvő középkori várost több arab utazó is leírta, s nagyobbnak tartották Babilonnál is.
Kúta városában Nergalnak, az alvilág királyának kultusza élt, és itt e helyi istenségnek, némely hagyomány szerint kakas alakú Negralnak temploma is volt. A templomot, melynek története szorosan összefügg Kúta történetével Rassam tárta fel.
A város gyakran volt az Emoreusok ostroma alatt.
Fontos kereskedelmi központ volt, ahol a kereskedelem mellett a csempészet is virágzott. Egyik fő kereskedelmi cikk volt itt az obszidián, lapis lazuli, carnelian és egyéb nemesfémek és kövek, melyeket aztán Umma, Uruk, és más városokba küldtek el feldolgozásra.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Czellár Katalin. Irak. Budapest: Panoráma zsebkönyvek (1979). ISBN 963-243-101-4
- A Pallas nagy lexikona
- A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia. 2. kiad. Budapest: Gondolat. 1982. ISBN 963 281 151 8