Kütahya (település)
Kütahya város Nyugat-Anatóliában, az azonos nevű tartomány székhelye, Kütahya körzet központja. A görögök Kotiaionnak nevezték. A római korban Cotyaeum volt a neve. 1850 és 1851 között itt élt Kossuth Lajos. A körzet lakossága 2008-ban 226 931 fő volt, a városé 202 118 fő.
Kütahya | |
Közigazgatás | |
Ország | Törökország |
Régió | Égei-tengeri |
Tartomány | Kütahya |
Rang | tartományi székhely |
Polgármester | Kamil Saraçoğlu |
Irányítószám | 43000–43999[1] |
Körzethívószám | +90 274 |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 266 784 fő (2018) |
Körzet népessége | 226 931 fő[2] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 39° 25′ 27″, k. h. 29° 59′ 00″39.424167°N 29.983333°EKoordináták: é. sz. 39° 25′ 27″, k. h. 29° 59′ 00″39.424167°N 29.983333°E | |
Kütahya weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kütahya témájú médiaállományokat. |
Kütahya fekvése
szerkesztésKütahya 930 méterrel fekszik a tengerszint felett, a Porsuk folyó partján. Egyre iparosodó mezőgazdasági vidék központja.
Kütahya múltja és jelene
szerkesztésÖtezer évvel ezelőtt Cotys istennő városaként alapítják. Bírták a görögök, a rómaiak és a bizánciak is, a szeldzsukok 1071-ben, az oszmán-törökök 1428-ban foglalják el. Legfőbb termesztett növényei a gabonafélék és a cukorrépa. Ipari termelésének legismertebb terméke a kerámia és a porcelán. Kütahya manapság rohamosan fejlődik: a közelmúltban nyílt Dumlupınar Egyetemre már 15 000 hallgató jár.[3]
Kütahya nevezetességei
szerkesztésKütahya belvárosa fölött az a régi fellegvár őrködik, mely Evlija Cselebi szerint börtönként funkcionált. A belvárosban találjuk a Kerámia Múzeumot, a Nagy mecsetet (törökül: Ulu Camii) és a Kossuth házat. A belvárostól kicsit távolabb a Kerámiás mecsetet.
Kütahya magyar vonatkozásai
szerkesztésKütahya és Magyarország közötti legismertebb kapocs Kossuth Lajos, aki 1850. július 4. és 1851. május 8. között élt a városban, miután Sumenben (törökösen Şumla, ma Bulgária) tartózkodott egy ideig. Kütahyában adta ki rendeletét Asbóth Sándor alezredeshez, hogy a magyar emigráció tagjait érintő török hatósági rendelkezésekről őt azonnal tájékoztassák s azok végrehajtásában kizárólag az ő utasításait kövessék. [4]
A Kossuth Lajos Emlékházat 1982-ben adták át, s 2006-ban újították fel. Kétszintes, hét kiállítási szobából áll.[5] Udvarán áll Kossuth szobra, az utcai homlokzatán pedig egy emléktáblát helyeztek el két nyelven a következő szöveggel: „Kossuth Lajos az 1848-1849-es szabadságharc és a független Magyarország lánglelkű vezére a török nemzet vendégszeretetéből 1850-től 1851-ig e házban lakott. Az emléktáblát 1952-ben, Kossuth Lajos születése 150. évfordulóján a Magyar Népköztársaság helyezte el.”
Kütahya Pécs testvérvárosa. Előző polgármestere, Mustafa İça, a közelmúltban hivatalos látogatáson hazánkban járt.[6]
Itt születtek, itt éltek
szerkesztés- Komitasz - születési nevén Soghomon Soghomonian, örmény nyelven: Կոմիտաս; (Törökország, Kütahya, 1869. október 8 - Franciaország, Párizs, 1935. október 22.) - örmény pap, zenész, zeneszerző, hangszerelő, énekes és kórusmester, aki az örmény nemzeti zeneiskola alapítójának tekinthető és elismerten az etnomusikológia egyik úttörője.
Források
szerkesztés- ↑ Kütahya postai irányítószámai. [2009. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 4.)
- ↑ Török Statisztikai Hivatal, 2008. Ld. fentebb.
- ↑ Archivált másolat. [2007. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 2.)
- ↑ "Barátja, Kossuth" - Forráskiadvány Kossuth Lajos Hadtörténelmi Levéltárban És Hadtörténeti Múzeumban Őrzött Irataiból
- ↑ Kütahya - Kossuth Müzesi (Macar Evi). [2008. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 2.)
- ↑ Kütahya polgármestere megtisztel. [2008. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 2.)
További információk
szerkesztés- Kossuth Emlékház
- Kütahya
- Kütahya Önkormányzata (törökül)
- Dumlupınar Egyetem (törökül) (angolul)
- KUTPO, Kütahya Porcelán Manufaktúrája (angolul)