K–1

(K1 küzdősport szócikkből átirányítva)

A K–1 egy Japánból származó küzdősport, melyet Isii Kazujosi hozott létre különböző harcművészeti ágak, mint a karate, kungfu, kick-box, taekwondo, muay thai ötvözéséből. A K–1 nem egy újabb harcművészet, hanem egy összefoglaló szabályrendszer, amelyen belül komoly harcművészeti múlttal rendelkező sportemberek küzdhetnek meg egymással. Egy K–1 versenyen szabályos ökölvívó ringben zajlanak a küzdelmek.

K-1 WGP Bajnokok szerkesztés

Év Bajnok Befutó
1993   Branko Cikatić   Ernesto Hoost
1994   Peter Aerts   Szatake Maszaaki
1995   Peter Aerts   Jerome Le Banner
1996   Andy Hug   Mike Bernardo
1997   Ernesto Hoost   Andy Hug
1998   Peter Aerts   Andy Hug
1999   Ernesto Hoost   Mirko "Cro Cop" Filipović
2000   Ernesto Hoost   Ray Sefo
2001   Mark Hunt   Francisco Filho
2002   Ernesto Hoost   Jerome Le Banner
2003   Remy Bonjasky   Muszasi
2004   Remy Bonjasky   Muszasi
2005   Semmy Schilt   Glaube Feitosa
2006   Semmy Schilt   Peter Aerts
2007   Semmy Schilt   Peter Aerts
2008   Remy Bonjasky   Badr Hari (leléptették)
2009   Semmy Schilt   Badr Hari

Története szerkesztés

Kazuyoshi Ishii klasszikus sportember, akit maga Ójama Maszutacu a kjokusin-kai karate megalapítója is nagyra tartott. Isii japán bajnok volt, a kjóhoz hasonló szeido-kaikan karatéban a csúcsra ért. 1980-ban Oszakában megalapította a szeidokan iskolát, amelynek ő lett a stílusvezető mestere. A szeido név jelentése: "helyes út". Isii iskolájában többféle edzésrendszerben készültek a tanítványok. Megtartották a klasszikusnak számító full-contact karatét, emellett thai-box és kick-box edzéseket is végeztek. Akik tehát nála tanultak, többféle irányzattal is megismerkedtek.

A nyolcvanas évekre Japánban rengeteg harcművészeti iskola, stílus fejlődött ki. 1982-ben Isii székhelyén, Oszakában rendezték meg az első japán Összkarate Bajnokságot, amely bár kétségkívül nagy előrelépés volt, még mindig csak a karate stílusok között mutatott utat. Isiinek tetszett a dolog, továbbfejlesztette az ötletet, és 1983-ban már egy nagyobb oszakai csarnokban megszervezett egy szeido-kaikan karatésok, illetve kungfusok közötti versenyt. Akkoriban nagy szenzáció volt, hogy egy ilyen verseny létrejöhetett. Isiit tekintélye, eredményei, és szervezőkészsége elismeréseként az újonnan megalakult Japán Összharcművészeti Szövetség elnökévé választották, amely a K–1 versenyeket szervezte. Ma már nem ő áll a K–1 szervezet élén, de a munkáját siker koronázta. A profi ökölvívás mellett ma a K–1 a világ legnagyobb szórakoztató küzdősportja.

1993-ban rendezték az első K–1 Grand Prix versenyt Tokióban tízezer néző előtt. A győztes a horvát Branko Cikatić lett.

Szabályok szerkesztés

A szabálykönyvet lásd a Wikiforrásban, itt.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés