K–1

A K–1 egy Japánból származó küzdősport, melyet Isii Kazujosi hozott létre különböző harcművészeti ágak, mint a karate, kungfu, kick-box, taekwondo, muay thai ötvözéséből. A K–1 nem egy újabb harcművészet, hanem egy összefoglaló szabályrendszer, amelyen belül komoly harcművészeti múlttal rendelkező sportemberek küzdhetnek meg egymással. Egy K–1 versenyen szabályos ökölvívó ringben zajlanak a küzdelmek.

K-1 WGP Bajnokok

Év	Bajnok	Befutó
1993	Branko Cikatić	Ernesto Hoost
1994	Peter Aerts	Szatake Maszaaki
1995	Peter Aerts	Jerome Le Banner
1996	Andy Hug	Mike Bernardo
1997	Ernesto Hoost	Andy Hug
1998	Peter Aerts	Andy Hug
1999	Ernesto Hoost	Mirko "Cro Cop" Filipović
2000	Ernesto Hoost	Ray Sefo
2001	Mark Hunt	Francisco Filho
2002	Ernesto Hoost	Jerome Le Banner
2003	Remy Bonjasky	Muszasi
2004	Remy Bonjasky	Muszasi
2005	Semmy Schilt	Glaube Feitosa
2006	Semmy Schilt	Peter Aerts
2007	Semmy Schilt	Peter Aerts
2008	Remy Bonjasky	Badr Hari (leléptették)
2009	Semmy Schilt	Badr Hari

Története

Kazuyoshi Ishii klasszikus sportember, akit maga Ójama Maszutacu a kjokusin-kai karate megalapítója is nagyra tartott. Isii japán bajnok volt, a kjóhoz hasonló szeido-kaikan karatéban a csúcsra ért. 1980-ban Oszakában megalapította a szeidokan iskolát, amelynek ő lett a stílusvezető mestere. A szeido név jelentése: "helyes út". Isii iskolájában többféle edzésrendszerben készültek a tanítványok. Megtartották a klasszikusnak számító full-contact karatét, emellett thai-box és kick-box edzéseket is végeztek. Akik tehát nála tanultak, többféle irányzattal is megismerkedtek.

A nyolcvanas évekre Japánban rengeteg harcművészeti iskola, stílus fejlődött ki. 1982-ben Isii székhelyén, Oszakában rendezték meg az első japán Összkarate Bajnokságot, amely bár kétségkívül nagy előrelépés volt, még mindig csak a karate stílusok között mutatott utat. Isiinek tetszett a dolog, továbbfejlesztette az ötletet, és 1983-ban már egy nagyobb oszakai csarnokban megszervezett egy szeido-kaikan karatésok, illetve kungfusok közötti versenyt. Akkoriban nagy szenzáció volt, hogy egy ilyen verseny létrejöhetett. Isiit tekintélye, eredményei, és szervezőkészsége elismeréseként az újonnan megalakult Japán Összharcművészeti Szövetség elnökévé választották, amely a K–1 versenyeket szervezte. Ma már nem ő áll a K–1 szervezet élén, de a munkáját siker koronázta. A profi ökölvívás mellett ma a K–1 a világ legnagyobb szórakoztató küzdősportja.

1993-ban rendezték az első K–1 Grand Prix versenyt Tokióban tízezer néző előtt. A győztes a horvát Branko Cikatić lett.

Szabályok

A szabálykönyvet lásd a Wikiforrásban, itt.

Források

• K-1 - A bajnokok harca – YBL Online
• K-1 – KarateDojo.hu

További információk

• K-1 hivatalos lap (angolul)
• K-1 Hungary