KELER Központi Értéktár Zrt.
| Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve. Indoklás: reklámízű, felmagasztalja magát (a vita részleteihez lásd a vitalapot). |
A KELER Központi Értéktár Zrt. (KELER Zrt.) a magyarországi pénz- és tőkepiaci infrastruktúra működésének kulcsfontosságú intézménye,[forrás?] amely a Budapesti Értéktőzsdével kötött együttműködés értelmében a tőzsdei forgalom elszámolását, valamint a tőzsdén kívüli (OTC-piaci) elszámolást végzi.
| KELER Központi Értéktár Zrt. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség |
Alapítása
szerkesztésA Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.-t 1993 októberében alapította a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde, elsősorban a kétszintű bankrendszer 1987-es létrehozásának és a Budapesti Értéktőzsde 1990-es újraalapításának következményeként. Profiljába az értéktári tevékenység, az értékpapírszámla-vezetés és a tőzsdei értékpapír-kereskedelem elszámolása tartozott. 2009-ben a vállalat funkcionálisan kettévált, a központi szerződő fél funkciója az újonnan alakult KELER KSZF Zrt.-hez került.
Funkciói
szerkesztésA KELER főbb ügyfelei a hazai és nemzetközi pénzpiac szereplői, ezen belül egyes hitelintézetek, befektetési alapkezelők, letétkezelők és forgalmazók, illetve értékpapír kibocsátók. A szervezet továbbá együttműködésben áll a szervezett energiapiac és gázpiac egyes szereplőivel.
A KELER elszámolóházként a piaci szereplők által megkötött ügyletek teljesítését végzi. Az elszámolás az azonnali, szabványosított határidős és opciós ügyletek esetében is együtt, gördülő módon, a multilaterális nettósítás elve mentén zajlik.
A központi értéktári funkció a Magyarországon kibocsátott értékpapírok keletkeztetését, az értékpapírkód (ISIN kód) kiadásokat, valamint a külföldön kibocsátott értékpapírról külföldi vagy belföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítását, illetve a központi értékpapírszámlák nyilvántartását és vezetését foglalja magába.
A központi szerződő fél (Central Counterparty, azaz CCP) funkciót 2009 óta a KELER KSZF Zrt. látja el a Budapesti Értéktőzsde azonnali és a származékos piacain egyaránt. Az azonnali piacon a KELER KSZF a nettósításból eredő pozíciók pénzügyi teljesítését garantálja, a nettósított tranzakciókat kiegyenlítés céljából megküldi a KELER részére. A származékos piacon a KELER KSZF esetleges nem teljesítéskor a vevővel szemben eladóként, az eladóval szemben vevőként lép fel, így garantálja az általa befogadott ügyletek megkötését.
A KELER Zrt. mint központi értéktár ezen felül tagot delegálhat a Befektető-védelmi Alap kilenctagú igazgatóságába, ezt a feladatot 2022 júliusáig dr. Nemescsói András látja el.[1]
Működése, tagsági rendszer
szerkesztésA KELER Csoport a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján működik.[2][3]
A tőzsdei kibocsátók csak akkor vehetnek részt a kereskedésben, ha az általuk lebonyolított ügyletek elszámolása biztosított. Ennek módja lehet, ha klíringtaggá válnak a KELER KSZF-ben, azaz eleget tesznek a KELER KSZF által meghatározott feltételeknek és a klíringtagi garanciaelemeket is biztosítják, vagy alklíringtagi szerződést kötnek egy klíringtaggal.
Nemzetközi kapcsolatok
szerkesztésEurópai Központi Értéktárak Szövetsége
Az Európai Központi Értéktárak Szövetsége (ECSDA) az európai központi értéktárakat összefogó szervezet, amely 37 ország 39 értéktárát tömöríti magába. Célja a hatékony és biztonságos nemzetközi értékpapír kereskedelem, illetve elszámolás elősegítése.
Értékpapírkód-kiadó Ügynökségek Nemzetközi Szervezete
Az Értékpapírkód-kiadó Ügynökségek Nemzetközi Szervezete (ANNA) egy globális, több mint 120 országban jelen lévő iparági szervezet, amelyet nemzeti bankok, értéktárak, tőzsdék, adatszolgáltatók és szabályozói szervezetek alkotnak. Célja a globális azonosítók létrehozásán és bevezetésén keresztül az értékpapírok és tőkepiaci termékek beazonosíthatóságának megkönnyítése, illetve az alapadatok elérésének egyszerűsítése.
Igazgatóság
szerkesztés| Név | Delegáló szervezet |
| dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, elnök | GIRO Zrt. |
| Balogh Csaba Kornél | Magyar Nemzeti Bank |
| Demkó-Szekeres Zsolt | KELER |
| Máté-Tóth István | Budapesti Értéktőzsde |
| Mónus Attila | KELER |
| Nagy Márton | Magyar Nemzeti Bank |
| Végh Richárd | Budapesti Értéktőzsde |
Felügyelőbizottság
szerkesztés| Név | Delegáló szervezet |
| Bartha Lajos, elnök | Magyar Nemzeti Bank |
| Pintér Klára | Magyar Nemzeti Bank / Budapesti Értéktőzsde |
| Varga Lóránt | Magyar Nemzeti Bank |
| Varga-Balázs Attila | Budapesti Értéktőzsde |
Források
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Igazgatóság – Befektető-védelmi Alap. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ 2013. évi CCXXXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról. (Hozzáférés: 2020. január 22.)