Kaczvinszky János (színművész)

Kaczvinszky János (Tiszapalkonya, 1818. április 1. (keresztelés)[2]Budapest, Józsefváros, 1880. május 13.)[3] színész, színigazgató.

Kaczvinszky János
Született 1818. április 1.
Tiszapalkonya
Elhunyt 1880. május 13. (62 évesen)[1]
Budapest, Józsefváros
Foglalkozása színházproducer

ÉletútjaSzerkesztés

Katzvinszky János és Szabó Anna fia. 1838-ban lépett színpadra Nagyváradon Pály Elek társulatában. Ezt követően éveken keresztül Kassán és Kolozsvárott szerepelt, 1846-ban a Havi-Szabó-féle társulat tagja volt. 1857-ben a Nemzeti Színházhoz került, 1875-ig volt az intézmény tagja. 1839-ben és 1851–1853 színigazgatóként is működött. Drámai szerepekben és operaénekesként is kitűnően megállta helyét. Fontos része volt az opera vidéken történő népszerűsítésében. Felesége: Bartók Eszter (? – Mátyásföld, 1899. aug. 2.) énekesnő (alt), táncosnő, aki 1834-ben kezdte pályáfutást. Lánya Kaczvinszky Amália (?, 1847 – ?) kardalnok volt a Nemzeti Színházban.

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

  • De Nevers gróf (Meyerbeer: Hugenották)
  • Szepelik (Erkel F.: Báthori Mária)
  • Sparafucile (Verdi: Rigoletto)
  • Gróf Luda (Delavigne: XI. Lajos)
  • Biberach (Erkel F.: Bánk bán)
  • Kabul (David: Lala Roukh)
  • Polonius (Thomas: Hamlet)
  • Benvolio (Gounod: Rómeó és Júlia)
  • Cselebi (Erkel F.: Brankovics György)

Működési adataiSzerkesztés

1841–44: Kassa, Kolozsvár; 1844–45: Szeged, Nagyvárad, Kolozsvár; 1846–47: Szeged, Pécs; 1847: Győr, Arad; 1848: Kolozsvár, Kassa; 1854–55: Nagyvárad, Debrecen; 1855–57: Arad, Nagyvárad; 1856: Szatmár.

Igazgatóként: 1839: Nagyvárad; 1851–54: Kolozsvár.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés