Tiszapalkonya

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Tiszapalkonya község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban.

Tiszapalkonya
Református templom
Református templom
Tiszapalkonya címere
Tiszapalkonya címere
Tiszapalkonya zászlaja
Tiszapalkonya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Kalapos Bertalan (független)[1]
Irányítószám 3587
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség1437 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség105,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszapalkonya (Magyarország)
Tiszapalkonya
Tiszapalkonya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 07″, k. h. 21° 03′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 07″, k. h. 21° 03′ 18″
Tiszapalkonya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tiszapalkonya
Tiszapalkonya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tiszapalkonya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszapalkonya témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A település lakott területe közvetlenül a Tisza jobb partján fekszik, Tiszaújváros központjától 4-5 kilométerre. Közigazgatási területének viszont csak a kisebb része helyezkedik el a jobb parton, nagyobb része a folyó bal, hajdúsági partján terül el. Bal parti területrésze lakatlannak tekinthető, ott jobbára csak mezőgazdasági területek találhatók.

Központján a 3310-es út halad végig, de külterületét egy aránylag rövid, bő egy kilométeres szakaszon érinti a 3313-as út is. A 35-ös főútvonalat 4 kilométeren belül lehet elérni.

Szomszédságában található a Tiszai Hőerőmű lakótelepe és a tiszaújvárosi nagyvállalatok is: a MOL Rt. Tiszai finomítója és az erőmű szenes egysége közelebb, a TVK Rt. üzemei és a Tiszai Hőerőmű II-es egysége valamivel távolabb. A falu központjától kissé messzebb, kb. 2 km-re van a tiszaújvárosi vasúti szárnyvonal végpontja.

TörténeteSzerkesztés

A település a honfoglalás után jött létre. Nevét 1245-ben említette először oklevél Palcona néven. Borsodi várbirtok volt, mely a tatárjárás alatt elpusztult, majd újjáépülése után tulajdonosai gyakran cserélődtek: IV. Béla 20 ekére való földjét 1245-ben a Gutkeled nemzetségbeli György ispán fiának, Sándor mesternek adta, később az egri káptalan birtokolta. A későbbiekben megszerezte a tiszai vámot is, mely során a káptalan befolyása egyre növekedett, de nem annyira, hogy ez visszatartaná a reformáció térhódítását.

A török megszállás alatt hajdúvárosi rangot kapott, így védelmét nemcsak a sáncok, hanem a katonaság is biztosította, adót pedig nem kellett fizetnie. 1661-ben pogányok elpusztították, de a település hamar újjáépült és immár adófizetővé vált. A későbbi háborúskodások és hadvonulások már nem érintették, így további pusztítást ezek az események nem okoztak. Annál inkább a sorozatos árvizek, mely miatt a lakosság nagy része elköltözik. A 18. század elejére minimálisra zsugorodott lakosságszámot vegyes nemzetiségű lakossággal emelik meg újra. A 19. században már kiemelkedő jelentőségű háziiparral rendelkezett, a lakosok túlnyomó része mezőgazdasági tevékenységből tartotta fenn magát. A 19. század végének Tisza-szabályozási munkálatai egyre jobb életkörülményeket biztosítottak az itt élőknek és a letelepedni kívánkozóknak, így a lakosságszám tovább emelkedik.

A második világháború utáni szocialista iparosítási program kedvezően érinti a községet, hiszen itt építették fel a mai tiszaújvárosi ipari komplexum első tagját, a Tiszai Hőerőművet. Az 1952-ben elkezdett szénfűtésű hőerőművet néhány év alatt építették fel, és a lakótelep is megépült. Ennek ellenére a falu lakosai közül sokan dolgoztak a megépült üzemben. Az akkor még tiszapalkonyai hőerőműként nevezett egység csak később a helyi lakótelep és az akkori Leninváros kiépülésekor lett a városnak része.

Ma ez a hőerőmű az AES Rt. amerikai cég tulajdonában van, és végnapjait éli, hiszen az 50 évre tervezett élettartama hamarosan lejár. Jelenleg Tiszaújváros távhőellátását biztosítja, melyet a hamarosan felépülő gázturbinás erőmű fog felváltani.

Tiszapalkonya egy aktívan fejlődő kisközség melyet az utóbbi évben felépült vállalkozói park is bizonyít, melyben egy vállalkozás már üzemel is. 2001. júniusában adták át a forgalomnak azt a Tiszapalkonya -Oszlár közötti kerékpárutat, mely része lesz a közeljövőben a Tisza jobb parti gátján elkészülő, Tisza-tóig tartó kerékpárút-hálózatnak.

A község idegenforgalma még nem számottevő, de a növekedéshez vannak lehetősek, melyek közül az egyik éppen a kerékpáros turizmus. Szintén a 2001. évben avatták fel a falu teljesen újjáépített és megszépített polgármesteri hivatalát, mely nemcsak külsejében változott pozitívan, hanem felszereltségében is példaértékű lehet. Az önkormányzat egy 50 férőhelyes óvodát tart fenn, az iskolában közel 200 gyerek tanul. A háziorvosi és védőnői szolgálat, valamint a fiókpatika helyben biztosítja a betegellátást. A közművelődést egy művelődési ház és a könyvtár biztosítja.

Tiszapalkonya közvetlen szomszédságában, az Erőmű lakótelepen található a '60-as évektől üzemelő strand. A fürdő fénykorában nagyon sok környékbelit és kevesebb távolabbi vendéget is vonzott, de a '80-as évek közepén a TVK szabadidőközpontjának felépültekor, valamint a '90-es évek végén a tiszaújvárosi strand- és termálfürdő átadásakor nagyot zuhant látogatottsága. Ma inkább a tiszapalkonyaiakra és néhány szomszédos falu lakosaira és a nyugodt fürdőzésre vágyó tiszaújvárosiakra számíthat.

A strand mellett található a Tiszavirág hotel is, mely nemcsak az idelátogató turistáknak adhat szállást, hanem különböző konferenciáknak is helyet adhat. A Tisza-parton már több évtizede üzemel a Halászcsárda (ma Tiszavirág étterem), mely hagyományos tiszai halételekkel várja vendégeit.

Az M3-as autópálya az eredeti tervek szerint Oszlár és Tiszapalkonya között haladt volna el, de a két település lakóinak kérvényezésére Hejőkürt határához igazították a nyomvonalat. A két községet megkímélendő, egy elkerülő út készült az M3-as autópálya és Tiszaújváros között.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Kiss Lajosné (független)[3]
  • 1994–1998: Kiss Lajosné (független)[4]
  • 1998–2002: Kiss Lajosné (független)[5]
  • 2002–2006: Kiss Lajosné (független)[6]
  • 2007–2010: Lasztóczi László Attila (független)[7]
  • 2010–2014: Lasztóczi László Attila (független)[8]
  • 2014–2019: Lasztóczi László Attila (független)[9]
  • 2019-től: Kalapos Bertalan (független)[1]

A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap az 1212 szavazásra jogosult lakos közül 705 fő járult az urnákhoz, négyük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatok közül pedig egyaránt 202-202 esett a négy független jelölt közül kettőre, Lasztóczi László Attilára és Takács Attilánéra (28,52 % - 28,52 %). A két másik jelölt sem nagyon szakadt le kettejüktől, és közöttük is csekély, mindössze 5 szavazatnyi különbség döntötte el a helyezési sorrendet (Hocsák Róbert 146, 20,83 %, Varga Lajos 151, 21,54%).[10] Az eredménytelenség miatt szükségessé vált időközi választást 2007. január 14-én tartották meg, minimálisan magasabb választói aktivitás mellett, és már csak három jelölt részvételével, ez a helyzet pedig Lasztóczi László Attila győzelmét hozta el.[7]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,1%-a magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (22,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,4%, református 22,8%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 13,2% (31,2% nem válaszolt).[12]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Református templom, 1840 körül épült klasszicista stílusban
  • Katolikus templom
  • A község határában fekvő Tiszai Hőerőmű, Mol Nyrt. Tiszai Finomítója és a közelben lévő MOL Petrolkémia Zrt. több száz embernek biztosít megélhetést.

Ismert emberekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Tiszapalkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Tiszapalkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tiszapalkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tiszapalkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. Tiszapalkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. a b Tiszapalkonya települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. január 14. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  8. Tiszapalkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Tiszapalkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. Tiszapalkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  11. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  12. Tiszapalkonya Helységnévtár

További információkSzerkesztés