Kahreman Ylli

albán kommunista politikus, diplomata, pedagógus

Kahreman Ylli (nevének ejtése kaːɾɛman yɫi; Leshnja(wd), 1917. április 22.Durrës, 1975. szeptember 3.)[1] albán kommunista politikus, diplomata, pedagógus, 1948-tól 1952-ig Albánia oktatásügyi minisztere.

Kahreman Ylli
Született 1917. április 22.
Leshnja Albánia
Elhunyt 1975. szeptember 3.
(58 évesen)
Durrës Albánia
Állampolgársága albán
Foglalkozása
  • politikus
  • diplomata
  • pedagógus
Halál okafulladás
Albánia 42. oktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1948. november 23. 1952. április 9.
Miniszterelnök Enver Hoxha
Előd Naxhije Dume
Utód Bedri Spahiu
SablonWikidataSegítség

ÉletútjaSzerkesztés

A dél-albániai Skrapar-vidéken(wd) született, az érettségit 1935-ben tette le az elbasani Shkolla Normale tanítóképző középiskolában. 1935–1936-ban szűkebb pátriájában volt tanító, majd 1936 és 1938 között Franciaországban, az École Normale Supérieure de Lyon(wd) tanárképző főiskolán képezte tovább magát. Franciaországi tartózkodása során közelebbi kapcsolatba került a kommunista mozgalommal, 1937-től tagja volt a Francia Kommunista Pártnak. Hazatérését követően 1938–1939-ben Peshkopiában volt iskolaigazgató, 1939-től 1941-ig Elbasanban oktatott, majd 1941–1942-ben Korçában és Gostivarban ismét iskolaigazgató lehetett. 1942-től 1943-ig Beratban dolgozott tanfelügyelőként.[2]

Ylli az Albán Kommunista Pártba már 1941-es megalakulásakor belépett, a korçai pártszervezet tagja lett. 1943 márciusában kommunistagyanús elemként az országot megszálló olasz hatóságok letartóztatták, de bizonyítékok hiányában szabadon eresztették. Ugyanabban a hónapban beválasztották a kommunista párt megalakuló központi bizottságának tagjai közé, ezt követően 1944-ig a 14. partizánbrigád helyettes politikai biztosaként, majd politikai biztosaként vett részt a megszállók elleni fegyveres küzdelemben.[3]

A második világháborút követően, 1944-től 1946-ig előbb az oktatásügyi minisztérium, majd a miniszterelnökség személyzeti osztályát vezette. 1946-ban a Népi Gyűlés képviselőjévé választották, három évtizeden át, haláláig vett részt a nemzetgyűlési munkában. 1946-tól 1949-ig Albánia párizsi teljhatalmú megbízottja volt.[4] Hazatérését követően bizalmat kapott a kormányzati munkára, 1948. november 23-ától Enver Hoxha négy egymást követő kormányában látta el az oktatásügyi miniszteri tisztséget.[5]

1952-ben egy híresztelés kapott lábra, mely szerint Ylli neve a Fashizmi (’Fasizmus’) című tiranai lap 1939. november 26-ai számában az Albán Fasiszta Pártba(wd) belépettek névsorában szerepelt. Ylli ugyan hevesen tagadta a vádakat, de 1952. április 9-én az oktatásügyi minisztérium éléről leváltották, egyúttal a központi bizottságból is kizárták. A hivatalos indoklás szerint feladatára alkalmatlan volt, emellett a múltját illetően „nem volt őszinte” a párttal.[6] Ylli ezt követően 1961-ig az egymást követő oktatásügyi miniszterek, Bedri Spahiu, Ramiz Alia és Manush Myftiu munkáját segítette miniszterhelyettesként, 1961-től 1970-ig pedig a Tiranai Egyetem rektori feladatait látta el. 1970-ben visszakerült a politika közelébe, haláláig a párt központi bizottságának adminisztratív titkárságán dolgozott.[7]

1975. szeptember elején a durrësi tengerparton halt meg ötvennyolc éves korában. A hivatalos hírek szerint vízbe fulladt, a rendőrségi vizsgálat balesetként zárta le halálának körülményeit. A kortársak közül azonban többen kételkedtek abban, hogy az egyébként úszni nem tudó Ylli egyedül nekivágott volna a tengernek.[8]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dervishi 2012 :245.
  2. Dervishi 2012 :245.
  3. Dervishi 2012 :245.
  4. Dervishi 2012 :245.
  5. Dervishi 2012 :33–35., 245.
  6. Dervishi 2012 :35., 245.
  7. Dervishi 2012 :245.
  8. Dervishi 2012 :245.

ForrásokSzerkesztés

  • Dervishi 2012: Kastriot Dervishi: Kryeministrat dhe ministrat e shtetit shqiptar në 100 vjet: Anëtarët a Këshillit të Ministrave në vitet 1912–2012, jetëshkrimet e tyre dhe veprimtaria e ekzekutivit shqiptar (’Az albán államiság száz évének miniszterelnökei és miniszterei: Az 1912–2012 közötti minisztertanácsi tagok, életrajzuk és tevékenységük’). Tiranë: Shtëpia Botuese 55. 2012. ISBN 9789994356225