Főmenü megnyitása

Aleksandër Xhuvani Egyetem

albániai egyetem

Az Aleksandër Xhuvani Egyetem (albánul Univerziteti “Aleksandër Xhuvani”) az albániai Elbasan felsőoktatási intézménye. 1909-ben alapították mint az ország első tanítóképző alapiskoláját, amelyet 1921-ben középfokú iskolává minősítettek, 1971-ben főiskolai, 1991-ben pedig egyetemi rangot kapott. Névadója 1986 óta Aleksandër Xhuvani (1888–1961) nyelvész, a város szülötte. Az egyetemen 2018-ban öt karon 14 ezer diák számára biztosítanak képzést.

Aleksandër Xhuvani Egyetem
UploadedUniel.gif

Az egyetem főépülete a névadó Aleksandër Xhuvani szobrával
Az egyetem főépülete a névadó Aleksandër Xhuvani szobrával
Alapítva 1971
Hely Albánia, Elbasan
Típus egyetem
Elhelyezkedése
Aleksandër Xhuvani Egyetem (Albánia)
Aleksandër Xhuvani Egyetem
Aleksandër Xhuvani Egyetem
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 07′ 19″, k. h. 20° 04′ 46″Koordináták: é. sz. 41° 07′ 19″, k. h. 20° 04′ 46″
Az Aleksandër Xhuvani Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aleksandër Xhuvani Egyetem témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Az 1909. szeptemberi elbasani közművelődési kongresszuson összegyűlt hazafiak határozták el egy tanítóképző iskola alapítását, hogy így mozdítsák elő az albán nyelvű oktatás ügyét. Az iskola hazafias egyesületek anyagi támogatásával 1909. december 1-jén nyitotta meg kapuit Elbasan városában. Első igazgatója Luigj Gurakuqi lett, akitől 1910-ben Lef Nosi vette át az intézet irányítását. Az ország első tanítóképzője Shkolla Normale (’Tanítóképezde’) néven kezdte meg a működést, amely a tanítóképző intézeteket jelölő korabeli kifejezés volt a nyugati nyelvekben (német Normalschule, angol normal school stb.), de szórványosan hivatkoztak rá Normalja e Elbasanit (’az elbasani tanítóképezde’) néven is. A hat tanéves képzésben különösen nagy hangsúlyt fektettek az anyanyelvi és természettudományi oktatásra. Első tanári karának tagjai között volt többek között Sotir Peci és Hafiz Ibrahim Dalliu. A tanítási nyelv az albán volt, de a török és a francia elsajátítását is kötelezővé, a görög- és angoltanulást pedig fakultatívvá tették. Pár hónap elteltével az iskolának már ötven tanulója volt mindhárom albániai felekezetből (muszlim, görögkeleti, római katolikus).[1]

A tanintézet működését első időszakában a pénzügyi nehézségek mellett az albán nyelvű oktatást ellenző oszmán hatóságok is hátráltatták. Arra való hivatkozásul, hogy az iskola iszlámellenes, 1910-ben betiltották működését, és az oktatómunka csak 1912-ben folytatódott.[2] 1921. január 1-jével a korçai líceummal együtt törvényileg középfokú tanintézetté minősítették. A Carnegie Foundation 1922-es jelentése szerint az elmaradott iskolahálózattal rendelkező ország két legjelentősebb oktatási intézménye volt ez a két iskola.[3] Fennállásának első évtizedei alatt olyan neves albánok tanítottak az iskola falai között, mint Zef Kolombi(wd) festőművész, Eqrem Çabej(wd) és Namik Resuli(wd) nyelvészek, Et’hem Haxhiademi(wd) költő, drámaíró,[4] tanulói között pedig Fadil Hoxha(wd) koszovói politikust, Qemal Haxhihasani(wd) folkloristát és Kasëm Trebeshina írót tartják számon.[5] 1971-ben a tanintézet főiskolai rangot kapott, 1986-ban pedig felvette az elbasani születésű nyelvész – és nem mellesleg a pártfőtitkár Ramiz Alia apósa –, Aleksandër Xhuvani nevét, aki maga is tanított itt és az 1910-es–1920-as években több éven át igazgatója volt az intézménynek.[6]

SzervezeteSzerkesztés

Az 1991-ben egyetemi rangot kapott intézet az országban elsőként vette át a bolognai oktatási rendszert. Napjainkban 14 ezer diáknak nyújt képzést öt – természet, bölcsészet-, nevelés-, gazdaságtudományi és orvosmérnöki – karon.[7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Pollo & Puto 1981 :139.; Pearson 2004 :8.; Jacques 2009 :316–317. (143 diákról ír), 368.; Csaplár 2010 :206. (677. sz. jegyzet), 340.; Elsie 2010 :xxxiii., 178., 334., 350.; Bakiu 2014 :144., 148.; Vickers 2014 :57.
  2. Pearson 2004 :17.; Jacques 2009 :268., 317.
  3. Pearson 2004 :159.; Vickers 2014 :106.; Zavalani 2015 :186.
  4. Elsie 2010 :67., 186., 237.
  5. Métais 2006 :300.; Elsie 2010 :187., 450.
  6. Jacques 2009 :317., 544., 597.
  7.  Rreth nesh (’Rólunk’). Universiteti Aleksandër Xhuvani (Hozzáférés: 2018. szept. 9.); University of Elbasan “Aleksander Xhuvani”, Albania. REBus Project (Hozzáférés: 2018. szept. 9.)

ForrásokSzerkesztés

  • Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. Bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
  • Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Métais 2006: Serge Métais: Histoire des albanais: Des illyriens à l’indépendance du Kosovo. Paris: Fayard. 2006. ISBN 2213628947  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • Vickers 2014: Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. London;  New York: I.B. Tauris.  
  • Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671