Kalatay Ferenc (Ófalu (Szepes megye), 1722. október 1.Nagyvárad, 1795. június 29.) nagyváradi püspök.

Kalatay Ferenc
Nagyvárad püspöke
Született1722. október 1.
Ófalu
Elhunyt1795. június 29.
Nagyvárad
Felekezetrómai katolikus egyház
Püspökségi ideje
1787. augusztus 20. – 1795. június 29.
Előző püspök
Következő püspök
Kollonich László
Kondé Miklós
Kalatay Ferenc a Catholic Hierarchy-n

Ófalun született, ahol apja Kalatai Tamás a császári és királyi sóhivatal igazgatója volt. Bécsben a logikai osztályból 1744-ben lépett a jezsuita rendbe, majd Grazban hallgatta a bölcseletet, Kassán a teológiát. Egerben töltötte a harmadik próbaévet; azután az ifjúságot tanította Esztergomban, Kőszegen, Gyöngyösön és Nagybányán. 1760-ban Trencsénbe küldetett az anabaptisták megtérítésére, ahol katonai lelkész is volt. A budai egyetemen a bölcseletet tanította, ahonnét a Pálffy Lipót (később Alvinczy) gyalogezredhez ment tábori papnak, mely tisztét 14 évig nagy buzgalommal viselvén, a galíciai, lodomeriai és bukovinai tábori püspök főnöke vagy generalis vicariusa lett.

1780. május 18-án Bródyban a II. Katalin cárnő látogatására induló II. József kíséretéhez mint lelkiatya csatlakozott. Szentpétervárt a cárnő drágakövekkel ékesített arany szelencével ajándékozta meg. Augusztus 7-én Lembergbe érkezett és oroszországi útját báró Reviczkyhez augusztus 23-án intézett latin levélben írta le. A császár 1781-ben lembergi kanonokká nevezte ki; azután sem szűnt meg minden szombaton a különböző vallásfelekezetűeket (deisták, csehek, husziták és zsidók), polgári és katonai betegeket és foglyokat, még a ragályos nyavalyákban sínylődőket is meglátogatni, vígasztalni és alamizsnával segíteni.

1787. augusztus 20-án II. József császár nagyváradi püspökké nevezte ki; szeptember 7-én indult székhelyére, október 17-én Bécsbe érkezett, a császár 28-án fogadta és értékes hintóval ajándékozta meg. Október 29-én utazott Pozsony felé és Győrben, Budán tartózkodván, november 24-én érkezett Nagyváradra, ahol püspökké fölszentelése 1788. április 27-én történt. Különösen jótékonyságával tűnt ki; püspöki megyéjében több helyen templomokat és lelkészi lakokat építtetett. A török háborúban II. József császárt pénzzel segítette és Ferenc királynak is a franciák ellen viselt háborúja alatt 12 000 forint segélyt adott.

Érdemeiért a rokon Kalathay és Szilvay (Gallovics) családok 1794. január 23-án nemességet nyertek. Végrendeletében az özvegyek és más szegények részére alapítványt tett. Ő volt az első váradi megyés püspök, akit az új székesegyházban helyeztek nyugalomra.

Kazinczy Ferenc a következő két jellemző adomát írja róla: "Midőn Váradra leért, s kiszálla kocsijából, ez vala első szava a praefectushoz: Habet ne pecuniam in cassa, quia ego vix habeo grossum. Egy pappal felült kocsijába, s Püspökibe kocsizott ki, s ott beszálla a biróhoz, s parancsolta feleségének, hogy főzzön ebédet, a milyet tud. A kálvinista biró s biróné soha sem tudta, mi ez, mert az előbbi püspökök szakácsok nélkül nem jártak ki Váradról, s a magok házaikhoz szállottak. Kalatai néhány nap mulva ajándékot külde ki, ezt írván saját kezeivel a borítékra: a püspöki birónak".

Pásztorlevele: Dilectis in Christo Filiis, Parochis, et Animarum Curatoribus, Salutem a Domino Sempiternam. Magno-Varadini, 1795. márc. 27.

Oroszországi útjáról írt terjedelmes latin levelét először kiadta Keresztury Alajos (Hist. fund. episc. M.-Varad. II. 329. 1.), magyarul pedig P. Thewrewk Miklós (a Tudom. Gyűjteményben 1823. X. 27-36. 1.), németül a Rieler, Oesterr. Archivjában (Bécs, 1831.) és a brassói Blätter für Geist, Gemüth und Vaterlandsliebeben (1841. 20. sz.)


Előde:
Kollonich László
Utóda:
Kondé Miklós