A kanagavai egyezmény (神奈川条約; Kanagava Dzsójaku; Hepburn: Kanagawa Jōyaku?), más néven amerikai–japán béke és barátsági szerződés (日米和親条約; Nicsibei Wasin Dzsójaku; Hepburn: Nichibei Washin Jōyaku?) 1854. március 31-én aláírt egyenlőtlen szerződés volt az Amerikai Egyesült Államok és a Tokugava-sógunátus között, ami megnyitotta Japánt a külföldi kereskedelem előtt. Ez volt a kezdete a bakumacu időszakának a szigetországban, ami a Bosin-háborúig tartott.

Kanagavai egyezmény
Típusa egyenlőtlen szerződés
Aláírás dátuma 1854. március 31.
Aláírás helye Kanagava, Jokohama, Japán
Aláírók  USA (Matthew C. Perry)
Tokugava-sógunátus
Ratifikációs okmányok leadása 1855. február 21.
Nyelvek angol, japán
A Wikimédia Commons tartalmaz Kanagavai egyezmény témájú médiaállományokat.
Matthew C. Perry mellszobra Simodában

Megkötése szerkesztés

Matthew C. Perry sorhajókapitányt azért küldték Japánba, hogy ha kell, erővel nyissa meg az országot az amerikai kereskedelem előtt. Perry először 1853-ban érkezett meg flottájával, ami Millard Fillmore elnök javaslatát hozta a kereskedelmi kapcsolatok kiépítéséről, ám ezt a japánok nem fogadták el. Perry ekkor elhajózott, ám egy év múlva visszatért, még nagyobb flottával, és ezúttal a japánok kénytelenek voltak beleegyezni a feltételeibe. A szerződést Kanagavában írták alá 1854. március 31-én, és 1855. február 21-én ratifikálták. A szerződés véget vetett Japán két évszázados elzárkózási politikájának.[1][2]

Tartalma szerkesztés

A szerződés, ami hivatalosan béke-, barátsági és kereskedelmi szerződés volt, megnyitotta Hakodate és Simoda kikötőjét az amerikai hajók számára. Az amerikaiaknak joguk volt vámokat bevezetni, saját tisztviselőket alkalmazni és bíróságokat létrehozni ezekben a városokban. Ezen kívül konzulátust nyithattak Simodában. A szerződésben ezen kívül biztosították a hajótörést szenvedett amerikai állampolgárok védelmét, mivel a korábbi törvények szerint őket ki kellett végezni.

A szerződést 1858-ban követte a Harris-szerződés, ami koncessziós területek alapítását engedélyezte, területenkívüliséget biztosított a külföldieknek, és minimumra szorította a vámokat a külföldi termékeken.[3] Japán más államokkal is hasonló szerződésekre kényszerült: az angolokkal 1854 októberében, az oroszokkal 1855. február 7-én és a franciákkal 1858. október 9-én.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Hegedűs Gyula: Történelmi dokumentumok lexikona, Athenaeum 2000 Kiadó, 2001, ISBN 963-9471-24-0; 119. o.