Kanatzidisit
A kanatzidisit a szulfidásványok közé tartozó ásvány. Monoklin rendszerben kristályosodik, a prizmás kristályosztályba tartozik. Nevét Mercouri Kanatzidis görög-amerikai kémikusról nyerte.[1] Eddigi egyetlen ismert előfordulását Magyarországon, a Börzsönyben fedezték fel 2023-ban.
| Kanatzidisit | |
| Általános adatok | |
| Kémiai név | bizmut-szulfid |
| Képlet | (SbBiS3)2Te2 |
| Kristályrendszer | monoklin |
| Kristályosztály | 2/m – prizmás |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Szulfid- és rokon ásványok |
| Alosztály | 1:2 típusú fém-szulfidok és rokonaik |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | max. 20 μm-es xenomorf szemcsék |
| Szín | fekete, fémfényű |
| Pleokroizmus | szürkétől zöldesszürkéig |
| Sűrűség | 5,481 g/cm³ |
Keletkezése
szerkesztésBreccsás szerkezetű miocén korú dácitban alakult ki hidrotermás hatásra, egyedülálló ásványegyüttes részeként. [2]
Előfordulásai
szerkesztésA kanatzidisit különlegessége, hogy eddig mindössze egyetlen lelőhelyről ismert, hasonlóan a nem sokkal korábban ugyaninnen kimutatott zipserithez. Nagybörzsönyhöz közel, a Börzsöny egyik jól ismert lelőhelyén, az egykor gazdag nemesfém-ércesedésről híres Alsó-Rózsa-táró meddőhányóján talált arzenopirites ércből írták le.[3] Rendkívül csekély mennyiségben került elő, az ismert mintákat jelenleg a Firenzei Egyetemen vizsgálják.[1]
Szerkezete, megjelenése
szerkesztés(Te2).jpg)
Sajátos és egyedi kristályszerkezettel bír, amely van der Waals kötéssel egymáshoz kapcsolódó SbBiS3-rétegekből és tellúratomokból álló négyzethálókból épül fel.[2][3] Leíróinak elméleti számításai azt sugallják, hogy a kristály sávszerkezete Dirac-félfémre jellemző topológiai jellemzőket mutathat.[2]
Egyedülálló kristályszerkezete miatt különleges elektromágneses tulajdonságai valószínűsíthetők, ezért fontos szerepet játszhat új anyagok, például félfémek, szupravezetők tervezésében.[2][4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Fellman 2023
- ↑ a b c d Bindi 2023
- ↑ a b Szakáll 2024
- ↑ Mining 2023
Források
szerkesztés- ↑ Bindi 2023: Bindi, Luca (2023. augusztus 23.). „Kanatzidisite: A Natural Compound with Distinctive van der Waals Heterolayered Architecture”. Journal of the American Chemical Society 145 (33), 18227–18232. o. DOI:10.1021/jacs.3c06433. PMID 37552545.
- ↑ Fellman 2023: Fellman, Megan: ‘Who knew my love for minerals would lead to this?’ (angol nyelven). Northwestern Now, 2023. május 3. [2024. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 17.)
- ↑ Mining 2023: “New” mineral discovered in abandoned gold mine dumps (angol nyelven). mining.com, 2023. október 11. [2023. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
- ↑ Szakáll 2024: Szakáll Sándor (2024). „Új ásványfajok Magyarországról 2023-ban”. Geoda 34 (1), 3. o. (Hozzáférés: 2024. május 17.)
