Karancskeszi vármegye

Mikszáth Kálmán író által kitalált, nógrádi, palócföldi fiktív helyszín
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2019. július 19.

Karancskeszi vármegye egyike Mikszáth nógrádi, palócföldi fiktív helyszíneinek.[1] Sajátos humorának megfelelően kétségek közt hagyja olvasóit, ugyanis csupán szűk körben a helyiek tudhatják bizonyosan, hogy fiktív eseményekre, helyre utal a palócosan gunyoros író. Más fiktív helyszínei esetén viszont még komoly kutatómunkával is csak az zárható ki, hogy a helységnév hivatalos iratokban szerepel, de az nem, hogy nem hivatalosan valamelyik nógrádi helyi közösség nem használja-e a nevet.

Az egy mondatos utalás minden magyarázat nélkül több Mikszáth elbeszélésében is csaknem szó szerint megjelenik. Az 1873-as Nibelungok harca című novellájában:

„A nemes vármegye[2] hatalmasabb volt, mint az ország, s annyira nem fért bőrébe, hogy a »karancskeszi vármegye« repedt ki belőle.”

és az 1874-es Pecsovics világ című novellájában is:

„A tekintetes vármegye hatalmasabb volt, mint az ország, s annyira nem fért bőrébe, hogy a »karancskeszi vármegye« repedt ki belőle.”

A mondat arra utal, hogy a karancskeszi és esetleg a környékbeli nemességet valami olyan sérelem ért a vármegye részéről, amire a kiszakadással és Karancskeszi vármegye néven Nógrádtól független vármegye megalapításával válaszoltak. Ami ugyan közjogi képtelenségnek tűnik, de elvben mégsem lehetetlen, hogy ennek ellenére valaha megkísérelték.

Megjegyzések

szerkesztés
  1. „Mikszáth Palócországának képzeletbeli térképén a valóságos földrajzi nevek mellett viszont olyan kitalált, fiktív nevek is szerepelnek, mint a Bágy-patak, a Gózon, a Csoltó, a Bodok, a Karancskeszi vármegye, a Litkei vármegye vagy a Királyné szoknyája nevű hegy.” Az OSZK blogoldala: „A legnagyobb palóc” című bejegyzés, 2014. január 16.
  2. Nógrád vármegye