A Kasztíliai Sancia (olaszul: Sancia di Castiglia) Gaetano Donizetti kétfelvonásos operája (opera seria). A szövegkönyvet Pietro Salatino írta egy ismeretlen mű alapján. A művet 1832. november 4-én mutatták be először a nápolyi Teatro di San Carlóban. Magyarországon még nem játszották.

Kasztíliai Sancia
opera
Eredeti nyelvolasz
ZeneGaetano Donizetti
SzövegkönyvPietro Saladino
Felvonások száma2 felvonás
Főbb bemutatók1832. november 4. (Teatro di San Carlo)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kasztíliai Sancia témájú médiaállományokat.

Szereplők

szerkesztés
Szereplő Hangfekvés Az ősbemutató szereposztása
Sancia szoprán Giuseppina Ronzi de Begnis
Garzia, a fia mezzoszoprán Diomilla Santolini
Ircano basszus Luigi Lablache
Rodrigo tenor Giovanni Basadonna
Elvira szoprán Edvige Ricci

Cselekménye

szerkesztés

Ircano mór herceg reméli, hogy feleségül veheti Sanciát, jutalomként hadi sikereiért. A királynő első minisztere, Rodrigo azonban teljes mértékben ellenzi a házasságot. Mivel úgy tudja, hogy fia, Garzia, a csatatéren meghalt, a miniszterének ellenkezése ellenére, Sancia reméli, hogy a házassággal enyhíthet fájdalmán. Garzia visszatér és elmeséli csodával határos menekülését. A trónt akarja magának. Ircano megpróbálja rávenni a gyenge idegzetű Sanciát, hogy mérgezze meg fiát. Ám amikor Garzia éppen a szájához emelné a mérgezett kelyhet, Sancia elrántja tőle és ő maga issza ki tartalmát.

  • Ashbrook, William. Donizetti and His Operas. Cambridge University Press (1982). ISBN 0-521-27663-2