Katalin utca (Brassó)
A brassói Katalin utca (románul: Strada Constantin Brâncoveanu, németül: Katharinengasse) egyike Bolgárszeg városnegyed két fő utcájának (a másik a Porond utca – Strada Prundului, Angergasse).[1] A 17–18. században számos gazdag görög, román, szerb kereskedő lakta, és házakat birtokoltak a Cantacuzino és a Brâncoveanu bojárcsaládok is. Főleg egy- és kétszintes, 18–19. századi lakóházak szegélyezik.
| Katalin utca (Strada Constantin Brâncoveanu) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Románia |
| Település | Brassó |
| Városrész | Bolgárszeg |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 600 m |
| Hossza | 0,6 km |
| Távolság a központtól | 0,5 km |
| Elhelyezkedése | |
 Katalin utca
Pozíció Brassó térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 16″, k. h. 25° 34′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 16″, k. h. 25° 34′ 50″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Katalin utca témájú médiaállományokat. | |
Elnevezése szerkesztés
Nevét a közelben, a városerőd nyugati részén elhelyezkedő Szent Katalin-kápolnáról kapta. 1488-ban Katharina versus montes, 1489-ben Sent Katheringasz kem berg néven jelenik meg.[2] A 17–18. században Gasse der Reichen (Gazdagok utcája) néven is említették, mivel sok görög, román, szerb, macedón, bolgár kereskedő lakta, és házakat birtokolt a Cantacuzino és a Brâncoveanu család is.[3] 1937-ben vette fel Constantin Brâncoveanu nevét.[2]
Története szerkesztés
Bár Bolgárszeg hagyományosan román külváros volt, a románok főleg a Porond tértől délnyugatra húzódó völgyben és a domboldalakon kanyargó utcákban laktak. A Porond és a városerőd közötti úgynevezett Alsóbolgárszegen (Groaveri) – ahol a Katalin utca is halad – a 15. században túlnyomó részben szászok, kisebb részben magyarok laktak.[4][5]
A Katalin utca feltételezések szerint a Lópiac nyugati, „felső” része volt, míg a 14. században felépülő várfalak ketté nem szelték az utcát.[4] Az erődítmények felépítése után a városvezetés stratégiai okokból megtiltotta, hogy a falakon kívül, azok közelében a polgárok épületeket emeljenek. Ezt a tiltást csak 1824-ben oldották fel, így a Katalin utca alsó, városerőd felőli része csak ekkor épült ki.[6]
A 18. század elején Constantin Brâncoveanu havasalföldi fejedelem több házat is birtokolt Bolgárszegen. Családja a Katalin utca 46. és 51. szám alatti házaiban élt, a hagyomány szerint pedig megvásárolta a 10., 12., és 32. szám alatti házakat is, ahol lányai (Ancuța és Bălașa) és vejei (Neculai Rosetti és Manolache Lambrino) laktak.[3]
Leírása szerkesztés
Északkelet-délnyugat irányban húzódó 600 méter hosszú, autók számára egyirányú utca. Északkelet felé a Kórház sorban (Șirul Gheorghe Dima, itt nyílt meg 1839-ben Brassó első közkórháza)[7] majd a Lópiacban folytatódik. Délnyugati vége a Porond közelében van. Ismertebb épületei:
- A Katalin utca és a Șaguna-sor sarkán áll a belvárosi református templom.
- 4. Az egykori állami szemészeti klinika épülete; 1856-ban nyílt meg.[8] 1906–1907-ben újjáépítették, a 20. század második felében poliklinika működött benne, jelenleg elhagyatottan áll.[9]
- 8. Itt lakott és itt hunyt el Franz Obert lelkész.[1]
- 10. A szatócs háza (Casa Băcanului), 17. századi ház, melyet 1798-ban klasszicista stílusban átépítettek a görög kompánia céljaira. 1799-ben Dositei Filitti iskolát alapított a görögök számára, és egy kápolnát is építtetett.[3] 1850-ben román ortodox gimnázium alakult itt, az Andrei Șaguna Főgimnázium elődje, mely 1856-ban költözött jelenlegi épületébe.[10][11]
- 12. Bălașa Brâncoveanu-ház, a Brâncoveanu-stílus jegyeit viselő 18. századi épület.
- 23. A Brukenthal család brassói nyári rezidenciája; 18. századi nemesi ház, melyet 1850-ben átépítettek.
- 32. Brâncoveanu–Manolache Lambrino ház, Constantin Brâncoveanu veje, Manolache Lambrino egykori otthona. A 20. század elején Eugen Karl Weiss természettudós meteorológiai állomást létesített itt, és több évtizeden keresztül tanulmányozta Brassó éghajlatát.[12]
- 33. 19. századi iskolaépület, jelenleg óvoda.
- 39. Itt lakott Virgil Onițiu író.[11]
- 46. Brâncoveanu-udvarház, a köznyelvben Prinzhaus. A korabeli nyilvántartásokban haus der Wojewoden és haus der fürsten nevek alatt is megjelent. A 19. században is a Brâncoveanuk leszármazottjai lakták (Emanuel és Grigore hercegek).[3]
- 51. Szintén a Brâncoveanuk egykori otthona.
Műemlékek szerkesztés
Az utcából 16 épület szerepel a romániai műemlékek jegyzékében, ezek közül öt országos jelentőségű műemlék.[13]
| Műemlékek listája | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Wegweiser für Kronstadt und seine Umgebung (német nyelven). Brassó: Zeitungsbüro Elekes, 55. o. (1938)
- ↑ a b Pavalache 495. o.
- ↑ a b c d Pavalache 244–246. o.
- ↑ a b Philippi, Maja. Kronstadt (német nyelven). Brassó: Aldus, 68–69. o. (2006). ISBN 9789737822154
- ↑ Pavalache 124. o.
- ↑ Pavalache 330. o.
- ↑ Pavalache 350. o.
- ↑ Jekelius, Erich. Das Burzenland III/1 (német nyelven). Brassó: Verlag Burzenlander Sachsischen Museum, 253. o. (1928)
- ↑ Pestrea 115. o.
- ↑ Pavalache 377. o.
- ↑ a b Pestrea 62–65. o.
- ↑ Heltmann, Heinz: Weiss, Eugen Karl. Kulturportal West-Ost. [2019. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 4.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források szerkesztés
- ↑ Pavalache: Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International (2015). ISBN 9789737706355
- ↑ Pestrea: Pestrea Suciu, Steluța. Străzi, case, oameni din Brașov (román nyelven). Brassó: Foton (2011). ISBN 9789737641700
.svg){kind=small}