Katona Mór

(1845–1927) jogi doktor, jogakadémiai tanár

Dercsikai Katona Mór (Szentmihályfa, 1845. május 5.Budapest, 1927. április 6.) jogi doktor, jogakadémiai tanár.

Katona Mór
Született 1845. május 5.
Szentmihályfa
Elhunyt 1927. április 6. (81 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • jogtudós
  • politikus
Tisztsége magyarországi parlamenti képviselő (1903–1905)
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (39-1-112)
A Wikimédia Commons tartalmaz Katona Mór témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Dercsikai Katona Mór 1845-ben a Pozsony vármegyei Szentmihályfalván született. Régi nemes családból származott, mely nemességét 1661-ben I. Lipót alatt nyerte. Középiskoláit Pozsonyban és Sopronban végezte; a jogi tanulmányokat a budapesti egyetemen és egy évig Bécsben hallgatta (1866–70), Ihering, Unger és Stein tanárok alatt; a negyedik évre visszament Pestre, ahol 1871-ben jogi doktorrá avatták.

1872-ben Pauler Tivadar közoktatási miniszter megbízásából joggyakornok lett a pesti ítélőtáblánál. 1872-74 között a nagyszebeni jogakadémián helyettes tanárnak, a pesti egyetemen a magyar magánjog tanára volt. 1874-ben kinevezték a győri jogakadémia magyar magánjog és az osztrák polgári jog tanárává.1892-ben a győri jogakadémiának megszűntével a kassai, majd 1899-től a pozsonyi jogakadémián a büntetőjog, később pedig a polgári jog tanára volt. 1903-tól 1915-ig egyetemi tanárként működött Budapesten, 1908-1909-ben a budapesti egyetem jog és államtudományi karáak dékánjaként munkálkodott. 1903–05-ben a Szabadelvű Párt színeiben országgyűlési képviselő volt.

 
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben, 2008. (39-1-112)

1915-ben nyugdíjazták, így oktatói pályája ekkor véget ért. 1927-ben halt meg Budapesten, a Fiumei Úti Sírkertben nyugszik.

Munkássága szerkesztés

Jogtudományi munkái a Jogtudományi Közlönyben már 1870-től megjelentek. Eleinte a büntetőjoggal foglalkozott és tévedés beszámítása a büntetőjogba" című munkája Pasquits pályadíjat is nyert. Ezt követően a magyar magánjog különböző kérdéseivel foglalkozott. Győri tartózkodása alatt a Győri Közlöny szerkesztői feladatait is ellátta. Katona Mór politikai aktivitását az is fémjelzi, hogy 1887. évi képviselő-választáson legyőzte a győri, helyi ellenzék jelöltjeit. 1899-ben megalkotta a magyar magánjog vázlatát, ami "A mai érvényű magyar magánjog vezérfonala" címmel jelent meg. Hallgatói körében nagy megbecsülésnek örvendett.

Családja szerkesztés

Felesége Rosy Szerén (megh. 1933). Fiai: Katona Móric (1879–?) jogász, pozsonyi ügyvéd, Katona Loránd és Katona Marián.

Írásai szerkesztés

Cikkei a Jogtudományi Közlönyben, (1874. könyvismertetés, 1875. Van-e az egyoldalú igéretnek kötelező ereje? és könyvism., 1877. könyvism., 1892–96. több értekezés és a királyi curia itéleteinek criticai bonczolása); a Jogban (1887., 1895. A kereset nélküli kötelmek tana, 1896. Birói önkény a curián); a jogászgyűlés működésében is részt vett kezdettől fogva indítványnyal és vélemények megírása által; az 1891. jogászgyűlésre a fölött adott véleményt: Szükséges-e az ingók tulajdonszerzésénél az átadás?

Művei szerkesztés

Szerkesztette a Győri Közlöny c. politikai lapot 1887-től 1890-ig.

Győri jogakadémiai tanársága idején készült arcképe a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményében található.[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07545.htm, Katona Mór, 2017. október 9.
  2. Dr. Katona Mór portréja félprofilból, elegáns öltözetben. Alul a fényképész megnevezése:„Aug Meinhardt”, a hátoldalon a következő felirat olvasható: „Dr. Katona Mór a győri Kir. jogakadémia rendes tanára.” illetve nyomtatott szöveg: „August Meinhardt Photographie Hermannstadt. Vervielfältigung vorbehalten.” Dr. Katona Mór vizitkártyája, Meinhard Ágoston fényképész, Győr. XJM.F.1050

Irodalom szerkesztés

  • Katona Mór (1845-1927) [nekrológ]. = Budapesti Hírlap. 1927. XLVII. évf. 78. szám.1-2. p.
  • Katona Mór (1845-1927) [nekrológ]. = Miskolci Jogászélet. 1927. III. évf. 3-4. szám.17. p.
  • Katona Mór halála. = Nemzeti Újság. 1927. IX. évf. 80. szám.10. p.
  • Új Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest: Magyar Könyvklub, 2001. 804-805. p.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés