A Katona vagyok én, ország őrizője 1848-as katonadal.[1] A dallam nagyon régi, valószínűleg még az ugor együttélés időszakára tehető.[2][3] Kodály Zoltán gyűjtötte 1914 áprilisában a bukovinai Istensegítsen[4] Kodály adatközlői ismerték a XVII. századi, Árgirus nótája című szöveget is.[5]

Katona vagyok én
Műfajmagyar népdal
Stílusrégi
Hangfajdór
A kotta hangnemeC dór
SorokA B C D
Hangterjedelem♯4–7 1–6 1–6 1–♭3
Kadencia5 (2) 1
Szótagszám12 12 12 12
ElőadásmódRubato, parlando
Előadási tempó104
A gyűjtés adatai
GyűjtőKodály Zoltán
A gyűjtés helyeIstensegíts
A gyűjtés ideje1914
(Vár)megyeBukovina
Kiemelt források
Bartók-rend3233
Dobszay560
Kodály–Vargyas349

Feldolgozás: Kodály Zoltán:

Szerző Mire
Kodály Zoltán ének, zongora Magyar népzene énekhangra és zongorára, VI. füzet, 32. dal

Kotta és dallam szerkesztés

 

Katona vagyok én, ország őrizője.
Sír az édesanyám, hogy elvisznek tőle.
Sír az édesanyám, a rózsám meg gyászol.
Fekete gyászvirág búsul ablakában.

Falu legényei, kenyeres pajtásim,
Az Isten áldása szálljon le reátok,
Éljetek örömmel, mert én búval élek,
De az én rózsámat el ne szeressétek!

Megpendült harangom, pallérozott kardom,
Nem szabad énnékem az ágyban meghalnom.
Áldozom éltemet az ország javára,
Forgatom fegyverem, vitézek módjára.

A 16. században a széphistóriákat nem olvasták, hanem végigénekelték a címlapon szereplő „nótára”. A Katona vagyok én dallamára például Gergei Albert: Árgirus históriáját:

Bujdosik Árgirus hegyeken völgyeken,
Erdőn, kősziklákon, kietlen helyeken,
Bujdosik egyedül, csak eggy inasával,
Kit elvive úti társának magával.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Ünnepeink: MÁRCIUS 15. (CanadaHun)
  2. Népzenénk ősi rétegei Archiválva 2009. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarzenetortenet.hu)
  3. EMESE ÁLMA - A magyar őstörténet és az államszervezés kora (a kezdetektől 1038-Ig) Archiválva 2014. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (ehumanahu)
  4. Almási István: Az erdélyi népzene Kodály Zoltán életművében (eMe)
  5. Szép magyar dalok (kóta és szöveg). Összeállította: Kerényi György. Budapest: Budapest Székesfőváros Irodalmi és Művészeti Intézet. 66. o.  

Források szerkesztés

Zenetudomány:

  • Bereczky János – Domokos Mária – Olsvai Imre–Paksa Katalin–Szalay Olga: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. ISBN 963 330 478 4 251. kotta  
  • Támlap a Kodály-rendben. MTA Zenetudományi Intézet (Hozzáférés: 2017. december 15.)

Szöveg:

Felvételek szerkesztés

További információk szerkesztés