Kaufbeuren

település Bajorországban

Kaufbeuren település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 43 893 fő (2019. szeptember 30.).[1][2] +/- Kaufbeuren Ostallgäu járás községgel határos.

Kaufbeuren
Kaufbeurer Altstadt.jpg
Kaufbeuren címere
Kaufbeuren címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Polgármester Stefan Bosse (2004. november 1. – )
Irányítószám 87600
Körzethívószám 08341
Rendszám KF
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség43 893 fő (2019. szept. 30.)[1][2] +/-
Népsűrűség1 097,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság678 m
Terület
  • 40
  • 40,02
km²
Időzóna CET, UTC+1
Kaufbeuren (Németország)
Kaufbeuren
Kaufbeuren
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 52′ 48″, k. h. 10° 37′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 48″, k. h. 10° 37′ 21″
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Kaufbeuren weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaufbeuren témájú médiaállományokat.

NépességSzerkesztés

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

FekvéseSzerkesztés

Mindelheimtől délkeletre fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

 
Kaufbergen egy régi metszeten

Kaufbeuren még a 8. században jött létre egy Karoling-házi királyi vár körül. 1268-ban emelkedett szabad királyi város rangjára és 1803-ban került bajor fennhatóság alá.

Erőteljes városfala 1220 körül épült. Hatalmas bástyatornyai közül az Ötcsúcsú-torony (Fünfknopfturm) a város jelképévé vált. A torony a városfalból emelkedik ki és őrjárati tornya át is halad a városfalon. Szent Balázsról elnevezett kápolnájának (Blasiuskapelle) román tornya egyben az erődrendszer körbástyája is. Kaufbeuren ferences rendbeli zárdáját 1261-ben alapították. Gótikus templomának (Frauenklosterkirche) bejárata közelében az 1744-ben elhunyt és boldoggá avatott Kreszcencia zárdafőnöknő nyugszik üvegkoporsóban.

NevezetességekSzerkesztés

 
A Szent Balázs templom oltára
  • Városfal, az ötcsúcsú bástyával
  • Szent Balázs kápolna - A kápolna hajója és szentélye 1500 körül épült, gótikus stílusban. Bordázott mennyezete négy karcsú oszlopon nyugszik. A falakon gótikusan naturalista táblaképek mutatják be a szentek életét és kínhalálát. A kápolna faliszőnyege ugyancsak 1500 táján készült és Szent Balázst ábrázolja erdei vadak között. Faragott, szárnyas oltára 1518-ból való és Jörg Lederer fő munkája. Az oltár szárnyrészét a helybeli Jörg Mack festményei díszítik.
  • Helytörténeti múzeum - 26 teremben mutatja be a környék régészeti leletanyagát; középkori kézműveseinek és művészeinek alkotásait.

GalériaSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés