Kaufbeuren
Kaufbeuren város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 43 893 fő (2019. szeptember 30.).[1][2] +/- Kaufbeuren Ostallgäu járás községgel határos.
Kaufbeuren | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Kerület | Svábföld | ||
Polgármester | Stefan Bosse (2004. november 1. – ) | ||
Irányítószám | 87600 | ||
Körzethívószám | 08341 | ||
Rendszám | KF | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 43 893 fő (2019. szept. 30.)[1][2] +/- | ||
Népsűrűség | 1 096,78 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 678 m | ||
Terület | 40,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 47° 52′ 48″, k. h. 10° 37′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 48″, k. h. 10° 37′ 21″ | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
Kaufbeuren weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kaufbeuren témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
Mindelheimtől délkeletre fekvő település.
VárosrészeiSzerkesztés
- Kaufbeuren
- Kaufbeuren-Neugablonz
- Oberbeuren
- Hirschzell
- Kleinkemnat
- Großkemnat
- Märzisried
- Ölmühlhang
- Sankt Cosmas
TörténeteSzerkesztés
Kaufbeuren még a 8. században jött létre egy Karoling-házi királyi vár körül. 1268-ban emelkedett szabad királyi város rangjára és 1803-ban került bajor fennhatóság alá.
Erőteljes városfala 1220 körül épült. Hatalmas bástyatornyai közül az Ötcsúcsú-torony (Fünfknopfturm) a város jelképévé vált. A torony a városfalból emelkedik ki és őrjárati tornya át is halad a városfalon. Szent Balázsról elnevezett kápolnájának (Blasiuskapelle) román tornya egyben az erődrendszer körbástyája is. Kaufbeuren ferences rendbeli zárdáját 1261-ben alapították. Gótikus templomának (Frauenklosterkirche) bejárata közelében az 1744-ben elhunyt és boldoggá avatott Kreszcencia zárdafőnöknő nyugszik üvegkoporsóban.
NevezetességekSzerkesztés
- Városfal, az ötcsúcsú bástyával
- Szent Balázs kápolna - A kápolna hajója és szentélye 1500 körül épült, gótikus stílusban. Bordázott mennyezete négy karcsú oszlopon nyugszik. A falakon gótikusan naturalista táblaképek mutatják be a szentek életét és kínhalálát. A kápolna faliszőnyege ugyancsak 1500 táján készült és Szent Balázst ábrázolja erdei vadak között. Faragott, szárnyas oltára 1518-ból való és Jörg Lederer fő munkája. Az oltár szárnyrészét a helybeli Jörg Mack festményei díszítik.
- Helytörténeti múzeum - 26 teremben mutatja be a környék régészeti leletanyagát; középkori kézműveseinek és művészeinek alkotásait.
GalériaSzerkesztés
Híres emberekSzerkesztés
- Ludwig Ganghofer (1855–1920), író
- Hans Magnus Enzensberger (* 1929), költő, író, műfordító
NépességSzerkesztés
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: