Kautz Gusztáv

Győri Kautz Gusztáv (Győr, 1836. január 7. – Győr, 1907. november 23.) jogi doktor, pártelnök, királyi tanácsos és jogakadémiai igazgató. Kautz Gyula öccse.

Kautz Gusztáv
Született	1836. január 7. Győr
Elhunyt	1907. november 23. (71 évesen) Győr
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	jogi doktor, pártelnök, királyi tanácsos, pedagógus
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Kautz Ignác gyógyszerész és Kletzár Luiza fia. A gimnáziumot és az akadémiát Győrött végezte és 1859. december 2-án a pesti egyetemen jogi doktorrá avatták. 1861. március 4-én Győr város megválasztotta aljegyzővé. 1862. április 29-én Győr megye főjegyzője, egyúttal ugyanott törvényszéki szavazó bíró lett, 1864. május 1-jén ügyvédi oklevelet nyert. 1867. május 30-án Győr város főjegyzőjévé választatott és szeptember 16-án a győri királyi jogakadémián helyettes tanárnak neveztetett ki. 1869. november 30-án egyetemi magántanári képesítést nyert. 1870. június 28-án rendkívüli és 1871-ben rendes tanár lett. 1872 április a jogakadémia igazgatójának neveztetett ki és az is maradt az intézet utolsó tanéve (1892.) végeig; ekkor nyugalomba vonult. A győri közélet terén nevezetes működést fejtett ki. A politikában a Deák-pártnak volt híve, majd a fúzióval 1875-től a Szabadelvű Pártnak egyik tevékeny tagja, később vezére, elnöke volt. 1880-tól az országos vöröskereszt-egylet győri fiókjának társelnöki tisztét is betöltötte.

A Győri Közlönyben több nemzetgazdászati cikke jelent meg (1860-61. A kereskedés általában és annak jelentősége, A közlekedési eszközök mint a szellemi és anyagi haladás lényeges közegeinek fontossága, Az uzsoratörvények eltörléséről, Az iparszabadságról, A fényüzésről sat.)

1898. november 30.-án nemesség, a "győri" nemesi előnév és címer adományozásban részesült I. Ferenc József magyar királytól, feleségével, Némethy Paulinával, és gyermekeivel Kautz Gyulával és Kautz Gizellával együtt.

Munkái

• Az államigazgatás és igazgatási jog alapvonalai, folytonos tekintettel Angol-, Franczia- és Németország törvényhozása és irodalmára, a hazai viszonyainkra s törvényhozásunkra való utasításokkal. Steinz Lőrincz után ford. Pest, 1871. (A munkához bevezetést írt: A közigazgatási tudomány jelen állása s jelentősége általában s hazánk szempontjából különösen.)
• A magyar büntetőjog és eljárás tankönyve, különös tekintettel a gyakorlati élet igényeire is Bpest, 1873.
• A magyar büntetőjog tankönyve, különös tekintettel a gyakorlati élet igényeire Bp. 1881.

Szerkesztette a Győri Közlönyt 1867. március 30-tól 1868 végéig.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar életrajzi lexikon
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában