Főmenü megnyitása

Folyami kavicscsiga

puhatestű faj
(Kavicscsiga szócikkből átirányítva)

A folyami kavicscsiga[1] vagy kavicscsiga (Lithoglyphus naticoides) Délkelet- és Közép-Európa folyóiban élő vízicsigafaj.

Infobox info icon.svg
Folyami kavicscsiga
Lithoglyphus naticoides.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Öregrend: Caenogastropoda
Rend: Hypsogastropoda
Alrend: Littorinimorpha
Öregcsalád: Rissooidea
Család: Lithoglyphidae
Nem: Lithoglyphus
Faj: L. naticoides
Tudományos név
Lithoglyphus naticoides
Pfeiffer, 1828
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Folyami kavicscsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Folyami kavicscsiga témájú médiaállományokat és Folyami kavicscsiga témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

MegjelenéseSzerkesztés

 
A csigaház rajza

A csigaház 7–12 mm magas, 7–10 mm széles. Négy kanyarulatból áll, de a ház döntő részét a kiszélesedő utolsó kanyarulat alkotja. A gömbölyded, vastag héjú ház kavicsra emlékeztet, ellenáll a gyorsan áramló víz és a görgeteg koptató hatásának. Színe világosszürkétől a zöldessárgán át változhat. A házba visszahúzódó csiga egy szájfedővel, operculummal zárja le a bejáratot. A csiga lába széles, szemei a hosszú tapogatók tövében ülnek.

ElterjedéseSzerkesztés

Eredetileg a Fekete-tengerbe ömlő folyókban volt megtalálható, de a 19. században kezdve hajókra tapadva átkerült az Elba és Rajna rendszerébe, utána pedig Lengyelországba és a Baltikumba. Az 1990-es években a Volgában is megfigyelték. Németországban, Lengyel- és Csehországban veszélyeztetett faj. A franciaországi Saône-ból kipusztult. Magyarországon a Dunából, Tiszából, Rábából, Bodrogból, Galgából és a Balatonból ismert.

ÉletmódjaSzerkesztés

A kavicscsiga a nagyobb folyók, vagy tavak mélyebb részein él. Kedveli a homokos, köves aljzatot, a magas oxigén- és kalciumszintet. A magas vízhőmérsékletet nehezen viseli el. Kovamoszatokkal, algákkal, szerves törmelékkel táplálkozik. Helyenként tömegesen (500-1000 példány/m²) fordul elő.

Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, petéit fajtársai házára rakja le. Élettartama 13-17 hónap.

Magyarországon nem védett.

ForrásokSzerkesztés

  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés