Kecskerágó-virágúak

növényrend
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 23.

A kecskerágó-virágúak (Celastrales) a zárvatermő növények egy rendje. A hagyományosan a kétszikűek Rosidae alosztályába sorolt rendet az APG a valódi kétszikűek rosids csoportjába, az eurosids I kládba helyezi el. Az APG III-rendszer (2009) a korábban külön családként kezelt fehérmájvirág-féléket (Parnassiaceae) az APG II-ben opcionális Lepuropetalaceae családdal és a korábban bizonytalan helyzetű Pottingeriaceae-vel a Celastraceae-be sorolta.[1]

Kecskerágó-virágúak
Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen
Közönséges kecskerágó (Euonymus europaeus)
Közönséges kecskerágó (Euonymus europaeus)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Celastrales
Baskerville
Családok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kecskerágó-virágúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskerágó-virágúak témájú kategóriát.

Mintegy 100 nemzetség 1200[2]-1350[3] faja tartozik ide. Hét nemzetség kivételével az összes nemzetség egyetlen családban, a kecskerágófélékben (Celastraceae) összpontosul. Egészen a közelmúltig a rend felbontása szerzőről szerzőre nagymértékben különbözött. Elterjedésük főként trópusi és szubtrópusi, de a mérsékelt égövben is vannak képviselőik. Általában keresztben átellenes levélállású, egyszerű, ép levelű fák vagy cserjék, bár az APG III-rendszer által már a kecskerágófélékhez sorolt Parnassiaceae családba lágy szárú növények tartoznak.

Az igen formagazdag, többnyire fás szárú taxonokat összefoglaló rokonsági körből igen nehéz csak a Celastrales-re jellemző egyedi, nyilvánvaló karaktereket kiemelni, ezért nem könnyű a rend növényeit azonosítani.[4]

Az aktinomorf virágok négykörösek, körönként 3-5 tagúak, egy porzókörrel, jól felismerhető mézfejtő gyűrűvel (diszkusz) – a rovarmegporzás általános. A porzók és a szirmok száma megegyezik. Gyakran a jól kifejlett porzós és termős részekkel rendelkező hímnős virágok funkcionálisan egyivarúak. A virágok különböző fajta virágzatokba tömörülnek. A pálhalevelek aprók, néha teljesen hiányoznak. Az integumentumon nyíló mikropile két nyílású. A magház felső állású, a termés általában tok- vagy bogyótermés. A magon gyakran köpenyt (arillus) vagy szárnyat találhatunk.

A másodlagos anyagcseretermékek közül gyakori a tejnedvtartó járatokban tárolt gutta, a triterpénpigmentek és a különféle alkaloidok.

A legnagyobb család, a kecskerágófélék virágai általában aprók, nemzetségei közül a kecskerágó (Euonymus) az óvilágban elterjedt (Magyarországon két fajjal), a Celastrus minden földrészen előfordul. Az északi félgömb hűvösebb területein élő, apró Parnassiaceae család lágy szárú növényeinek virágaiban mirigyes sztaminódiumok jelennek meg.

  1. Angiosperm Phylogeny Group (2009). An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG III Archiválva 2017. május 25-i dátummal az Archive-Iten. Botanical Journal of the Linnean Society 161(2): 105-121.
  2. "Lepidobotryaceae", "Parnassiaceae", and "Celastraceae" In: Klaus Kubitzki (ed.). The Families and Genera of Vascular Plants vol. VI. Springer-Verlag: Berlin, Heidelberg (2004).
  3. Peter F. Stevens (2001 onwards). Angiosperm Phylogeny Website. In: Missouri Botanical Garden Website
  4. Merran L. Matthews and Peter K. Endress (2005). "Comparative floral structure and systematics in Celastrales". Botanical Journal of the Linnean Society 149 (2):129-194

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Celastrales című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.