Főmenü megnyitása

Az alkaloidok növényekből nyerhető, összetett gyűrűs szerkezeteket tartalmazó, nitrogéntartalmú szerves vegyületek.

Élettani szerepükSzerkesztés

Szerepük még nem teljesen tisztázott, de valószínűleg részük van a nitrogén szerves vegyületekbe építésében. Védenek egyes növényeket a legelő állatoktól. Sok alkaloid hat az emberi szervezetre. Egyeseket (közülük több ismert kábítószert) gyógyszerként is használnak, mások egyértelműen mérgezőek.

FajtáikSzerkesztés

Az alkaloidok nitrogén tartalmú bázisos jellegű természetes ill. szintetikusan előállított vegyületek. Felosztásuk az alapjukat képező heterociklusos gyűrű szerint történik.

Ismertebb alkaloidokSzerkesztés

  • kapszaicin, (Capsicum), paprika.
  • kinin, (Cinchona pubescens), vörös kínafa kéreg.
  • morfin, (Papaver somniferum, Papaveraceae), mák.
  • kodein, (Papaver somniferum, Papaveraceae), mák.
  • papaverin, (Papaver somniferum, Papaveraceae), mák.
  • kokain, (Erythroxylon coca), kokacserje.
  • LSD (lizergsav-dietilamid), (LSD-25) nevű alkaloid, az anyarozsból.
  • meszkalin, (peyote, Lophophora williamsii), gömbkaktusz.
  • nikotin, (Nicotiana tabacum, N. rustica),
  • novokain,
  • sztrichnin (Strychnos nuxvomica), ebvészmag.

stb.

Mérgező hatású alkaloidokSzerkesztés

[1]

  • akonitin: külsőleg, izgató, égető, viszkető, bizsergő érzést okoz a bőrön. Később az idegvégződéseket bénítja. Hatása hasonló a veratrinéhoz. A szájban, torokban, a nyelven égető érzést okoz. 2-6 óra eltelte után hányinger, nyálfolyás, erős hányás, általános bénulás, súlyos fájdalmak következnek be. A halál a 8. óra után áll be, fájdalmas (kólikás) hasmenés, nyakizom paralízis, szívritmuszavar konvulzió következtében.
  • atropin: hatására delírium, hallucináció, tachikardia, perifériás értágulat, alacsony vérnyomás, kóma, kipirosodott bőr, pupillatágulat, a központi idegrendszer károsodása, vizelet retenció jelentkezik. Hatása anticholinerg hatás.
  • citizin(en): hatása a nikotinéhoz hasonló. Súlyos hányás, amely órákig tarthat, alacsony vérnyomás, fokozott szívműködés, izombénulás, szívroham, légzésbénulás. Molekuláris képlete: C11H14N2O.
  • L-kanavarin: alvászavart, szpasztikus izomkontrakciókat okoz.
  • kelidonin: pupillatágulást, a szem-, a fül- és az orrnyálkahártya érzékenységét okozza, valamint alvászavart, konvulziókat és érzészavarokat.
  • koniin: hatása a nikotinéhoz hasonló, amely nagymértékben függ a szervezetbe jutó mennyiségtől. A nikotin-szerű hatás kétfázisos: központi idegrendszer stimulálás, majd depresszió és a légzőizmok paralízise következhet be. Az első tünetek a hányinger, konfúzió, légzés csökkenés, izombénulás. A halál gyors, amely a légzésbénulás következtében állhat be. (Pl.: a foltos bürök (Conium maculatum) fő hatóanyaga.)
  • lupanin: drog. Hatása hasonló a sparteinéhez izom-kontrakciókat, remegést, görcsöket és nehézlégzést okoz. (Gyógynövényekben is megtalálható, Pl.: seprűzanót-ban (Cytisus scoparius)).
  • protoanemonin: külsőleg irritáló, hólyaghúzó hatása van. A szájban, garatban felmaródásokat, hastáji fájdalmakat, hasmenést, szájulcerációt, vérhányást, valamint súlyos gyomor-bélgyulladást okoz.
  • protoveratrin A.: hányinger, hányás, nehézlégzés, cianózis, izomgyengeség, konvulziók szerepelnek az általa okozott tünetek között.
  • protoveratrin B.: drog. Természetes anyag. Szívvezetési zavart, aritmiát, hányinger, hányást, cianózist, valamint zavartságot okozhat.
  • spartein: drog, természetes termék, izom-kontrakciókat, nehézlégzést, remegést és görcsöket okozhat.
  • szkopolamin: ugyanaz a hatása, mint az atropiné.
  • szolasonin: paraszimpatikomimetikus anyag. Befolyásolja a spermatogenezist, degeneratív elváltozásokat, valamint interstitiális nephritis okozója lehet. Hepatocelluláris necrosist és leukocytosist is okozhat.
  • szolanikapszin: drog. Természetes anyag. Paraszimpatikomimetikus hatása van.
  • szeneciomin: álmosság, konvulziók, szapora légzés, akut tüdőödéma, hepatitis (hepatocelluláris nekrózis), fetotoxicitás okozója lehet.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Alkaloidok témájú médiaállományokat.
  1. Dr. Bordás Imre és Dr. Tompa Anna MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI MÉRGEK Budapest 2006. ISBN 963-210-038-7