Főmenü megnyitása

Keglevich Péter vagy Keglevics (horvátul Petar Keglević, teljes nevén Petar Keglević od Bužima) (1485 körül – 1554 vagy 1555?) horvát-szlavón bán Nádasdy Tamással együtt 1533 és 1554 között.

Keglevich Péter
Keglevich Péter
Keglevich Péter
Horvát bán
Hivatali idő
1537 1541
Előd Nádasdy Tamás
Utód Zrínyi Miklós

Született nem ismert
Elhunyt1554

Családjának az észak-boszniai Buzsinban (ma Bužin) volt a birtoka, amit a törökök kipusztítottak. Édesapját Keglevich Simonnak hívták, édesanyja neve ismeretlen. Rajta kívül két testvére volt egy fiú és egy lány. Stresemley Borbálától született nyolc gyermeke közül az egyik, Keglevich Ferenc a topuszkói apátság feje volt.

1521-ben II. Lajos Jajca kapitányává és bánjává nevezte ki. A boszniai törökök két ostromát verte vissza a magyar–török háború alatt. Érdemeiért az elpusztult Buzsin helyett a király Fejérkőt adományozta neki.
1526-ban egy horvát csapattestet vezetett a mohácsi csatában, ahonnét megmenekült és visszatért Boszniába, de Gházi Huszrevvel szemben elvesztette Jajcát. Ezután I. Ferdinánd mellé állt és a magyar belháborúban mellette harcolt, először a Szapolyai-párti Frangepán Kristóf ellen.

1537-ben hosszabb szünet után Ferdinánd őt és Nádasdyt nevezte ki Horvátország-Szlavónia élére. 1541-ben Erdődi Simon zágrábi püspök zaklatt a városi káptalant, de Keglevich megvédte azt a főherceg parancsára. Ugyanebben az évben egyik veje halála révén az Ernuszt család vagyona az ő birtokába jutott, holott a törvény szerint ez a királyi kincstárt illette volna. Mivel nem volt hajlandó tágítani, ezért 1542-ben olyan törvényt hoztak, amelynek értelmében ha két hónapon belül az örökséget nem adja át, akkor és fő- és jószágvesztésre számíthat. Keglevich nem hátrált meg, de Zrínyi Miklós elfogta és Bécsbe küldte, ahol 1543-ig raboskodott.
Kiszabadulása után 1544-ben Otosác környékén sikeresen harcolt a betörő törökök ellen és elkobzott birtokait is visszakapta.

1550-ben fia apátságát állandóan zaklatta, emiatt ismét felszólítást kapott az országgyűléstől. További engedetlenségei miatt Ferdinánd parancsára erőszakkal pappá szentelték, de 1555-ben (horvát források szerint már az előző évben) meghalt az apátság falai között.

Lásd mégSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

  • Markó László: A Magyar Állam Főméltóságai Szent Istvántól napjainkig, Magyar Könyvklub, Budapest 1999. ISBN 963-547-085-1

További információkSzerkesztés

  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.