Kemerovói terület
A Kemerovói terület (oroszul Ке́меровская о́бласть — Кузба́сс, ejtsd: Kemerovszkaja Oblaszty — Kuzbasz, tatár nyelven Кемерово өлкәсе, csuvas nyelven Ке́мĕр о́блаçĕ) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Kemerovo. Határos a Tomszki területtel, a Novoszibirszki területtel, az Altaji határterülettel, a Krasznojarszki határterülettel, az Altaj köztársasággal és Hakaszfölddel. 2010-ben népessége 2 763 135 fő volt.
| Kemerovói terület (Ке́меровская область) | |||
 | |||
| A Kemerovói terület Oroszországon belül | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Szövetségi körzet | Szibériai szövetségi körzet | ||
| Székhely | Kemerovo | ||
| Kormányzó | Szergej Jevgenyjevics Civiljov | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2 633 446 fő (2021. jan. 1.) | ||
| Etnikai csoportok | oroszok, tatárok, ukránok, németek, csuvasok, sórok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
 Kemerovói terület
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 55° 21′ 18″, k. h. 86° 05′ 24″Koordináták: é. sz. 55° 21′ 18″, k. h. 86° 05′ 24″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kemerovói terület témájú médiaállományokat. | |||
Történelem szerkesztés
Népesség szerkesztés
A lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, de szép számban lakják tatárok, németek, ukránok, csuvasok, sórok és más nemzeti kisebbségek is. Valamikor jelentős mordvin kisebbség is lakta. A mordvinok, csuvasok, németek, ukránok és fehéroroszok száma az elmúlt ötven év alatt drasztikusan megfogyatkozott.
- 1959-ben 2 785 906 lakosából 2 386 468 orosz (85,66%), 109 544 ukrán (3,93%), 67 382 tatár (2,42%), 65 041 német (2,33%), 36 173 csuvas (1,3%), 26 861 mordvin (0,96%), 24 478 fehérorosz (0,88%), 13 670 sór (0,49%).
- 1989-ben 3 171 134 lakosából 2 870 125 orosz (90,51%), 65 245 ukrán (2,06%), 63 116 tatár (1,99%), 47 990 német (1,51%), 24 372 csuvas (0,77%), 19 294 fehérorosz (0,61%), 13 894 mordvin (0,44%), 12 585 sór (0,4%).
- 2002-ben 2 899 142 lakosából 2 664 816 orosz (91,92%), 51 030 tatár (1,76%), 37 622 ukrán (1,3%), 35 965 német (1,24%), 15 480 csuvas (0,53%), 11 554 sór (0,4%), 10 715 fehérorosz (0,37%), 7 221 mordvin (0,25%).
- 2010-ben 2 763 135 lakosából 2 536 646 orosz (91,8%), 40 229 tatár (1,46%), 23 125 német (0,84%), 22 156 ukrán (0,8%), 10 672 sór (0,39%), 9 301 csuvas (0,34%), 6 049 fehérorosz (0,22%), 3 932 mordvin (0,14%).
Politika, közigazgatás szerkesztés
A Kemerovói terület élén a kormányzó áll:
- Aman Gumirovics Tulejev: 1997. július 1. – 2018. április 1.
- A több mint 20 éven át kormányzó Aman Tulejev 73 évesen, a kemerovói üzletközpont 2018. március 25-ei tragikus tűzvésze után egy héttel lemondott hivataláról. Egészségi állapota miatt már korábban is várható volt nyugdíjazása.[1]
- Szergej Jevgenyjevics Civiljov:
- 2018. április 1. – Vlagyimir Putyin elnök ideiglenes jelleggel – a következő választásig (2018. szeptember) – mb. kormányzónak nevezte ki. Alig egy hónappal korábban lett a kormányzó gazdasági ügyekben illetékes helyettese; egyesek már akkor az idős kormányzó utódjaként emlegették. A Kolmar nevű jakutföldi szénipari holding főrészvényese.[2][3]
- Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én.[4]
Városok szerkesztés
A Kemerovói terület városai a következők, a városi rang elnyerésének évével, a 2010. évi népességgel:
| Magyar név | Orosz név | Rang | Mióta | Lélekszám |
|---|---|---|---|---|
| Novokuznyeck | Новокузнецк | város | 1931 | 547 904
|
| Kemerovo | Кемерово | város | 1925 | 532 981
|
| Prokopjevszk | Прокопьевск | város | 1931 | 210 130
|
| Mezsdurecsenszk | Междуреченск | város | 1955 | 101 678
|
| Leninszk-Kuznyeckij | Ленинск-Кузнецкий | város | 1925 | 101 666
|
| Kiszeljovszk | Киселёвск | város | 1936 | 98 365
|
| Jurga | Юрга | város | 1949 | 81 533
|
| Belovo | Белово | város | 1938 | 76 764
|
| Anzsero-Szudzsenszk | Анжеро-Судженск | város | 1931 | 76 646
|
| Berjozovszkij | Берёзовский | város | 1965 | 47 279
|
| Oszinnyiki | Осинники | város | 1938 | 46 001
|
| Miszki | Мыски | város | 1956 | 43 038
|
| Mariinszk | Мариинск | város | 1856 | 40 526
|
| Topki | Топки | város | 1933 | 28 641
|
| Poliszajevo | Полысаево | város | 1989 | 27 624
|
| Tajga | Тайга | város | 1925 | 25 331
|
| Gurjevszk | Гурьевск | város | 1938 | 24 817
|
| Tastagol | Таштагол | város | 1963 | 23 134
|
| Kaltan | Калтан | város | 1959 | 21 892
|
| Szalair | Салаир | város | 1941 | 8 262
|
Járások szerkesztés
A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:
| Magyar név | Orosz név | Székhely | Lélekszám |
|---|---|---|---|
| Belovói járás | Беловский район | Belovo | 30 204
|
| Csebulai járás | Чебулинский район | Verh-Csebula | 16 348
|
| Gurjevszki járás | Гурьевский район | Gurjevszk | 10 617
|
| Izsmorszkiji járás | Ижморский район | Izsmorszkij | 13 517
|
| Jajai járás | Яйский район | Jaja | 20 383
|
| Jaskinói járás | Яшкинский район | Jaskino | 30 856
|
| Jurgai járás | Юргинский район | Jurga | 22 448
|
| Kemerovói járás | Кемеровский район | Kemerovo | 45 459
|
| Krapivinszkiji járás | Крапивинский район | Krapivinszkij | 24 533
|
| Leninszk-kuznyeckiji járás | Ленинск-Кузнецкий район | Leninszk-Kuznyeckij | 23 760
|
| Mariinszki járás | Мариинский район | Mariinszk | 17 285
|
| Mezsdurecsenszki járás[5] | Междуреченский район | Mezsdurecsenszk | 2 268
|
| Novokuznyecki járás | Новокузнецкий район | Novokuznyeck | 50 681
|
| Prokopjevszki járás | Прокопьевский район | Prokopjevszk | 31 442
|
| Promislennajai járás | Промышленновский район | Promislennaja | 50 106
|
| Tastagoli járás | Таштагольский район | Tastagol | 31 895
|
| Topki járás | Топкинский район | Topki | 16 246
|
| Tyazsinszkiji járás | Тяжинский район | Tyazsinszkij | 25 597
|
| Tyiszuli járás | Тисульский район | Tyiszul | 25 045
|
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A kemerovói tűzvész miatt lemondott a terület kormányzója (Hvg.hu, 2018-04-01).
- ↑ [1] (Vedomosti.ru, 2018-03-02. Hozzáférés: 2018-04-01).
- ↑ Путин принял досрочную отставку Тулеева (Vedomosti.ru, 2018-04-01. Hozzáférés: 2018-04-01).
- ↑ Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)
- ↑ Административно-территориальное деление Кемеровской области на 1 января 2019 г. Archiválva 2020. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (kemerovostat.gks.ru, hozzáférés: 2020-11-18)
Források szerkesztés
- Az 1959-es népszámlálás adatai: http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_59.php?reg=34
- Az 1989-es népszámlálás adatai: http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_89.php?reg=58
- A 2002-es népszámlálás adatai: http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_02.php?reg=74
- A 2010-es népszámlálás adatai: http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/perepis_itogi1612.htm Archiválva 2016. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
