Kephung

megye Észak-Koreában, Észak-Hvanghe tartományban

Kephung (hangul: 개풍구역Kephung-kujokhandzsa: 開豊區域, RR: Kaep'ung-kuyŏk?, ’nyílt bőség’) kerület Észak-Koreában, Keszong városában. 1930-ban hozták létre Keszong külterületeiből és ekkor emelték megyei rangra is. 2020 áprilisában Keszong városrésze lett, ahol kerületi rangot kapott.

Kephung
(개풍구역)
Elhelyezkedése Keszong (Kaesŏng) városában
Elhelyezkedése Keszong városában
Közigazgatás
Ország Észak-Korea
TartományÉszak-Hvanghe
SzékhelyKephung-il-tong
Alapítás éve1930[2]
Népesség
Teljes népesség115 862 fő (2008)[3] +/-
Földrajzi adatok
Terület262,601[1] km²
IdőzónaKoreai idő, UTC+9:00
Térkép
é. sz. 37° 55′ 01″, k. h. 126° 29′ 59″Koordináták: é. sz. 37° 55′ 01″, k. h. 126° 29′ 59″

Földrajza

szerkesztés

Keletről a Keszong város és a dél-koreai Kjonggi tartománybeli Phadzsu, északról az Észak-Hvanghe tartománybeli Kumcshon, nyugatról Rjeszong, és annak túlpartján a Dél-Hvanghe tartománybeli Pecshon, délről a tenger, és annak túlpartján a dél-koreai Kjonggi tartománybeli Kanghva és Kimpho határolja.

Legmagasabb pontja a 490 méter magas Szongakszan.[4]

Közigazgatása

szerkesztés

2 tongból, 14 faluból (ri) áll:[1]

  • Kephung-il-tong
  • Kephung-i-tong
  • Konam-ri
  • Kvangszu-ri
  • Nampho-ri
  • Rjohjon-ri
  • Mukszan-ri
  • Mukszong-ri
  • Sinszo-ri
  • Sinszong-ri
  • Jongang-ri
  • Okszan-ri
  • Oszan-ri
  • Ipho-ri
  • Phungdok-ri
  • Hephjong-ri

Kephung gazdasága gabonatermesztésre és kvarcbányászatra épül.[5]

Kephung egy mezőgazdasági főiskolának 23 általános és kb. 20 középiskolának ad otthont.[6]

Egészségügy

szerkesztés

A kerület számos egészségügyi intézménnyel rendelkezik, köztük 1 kerületi és kb. 10 helyi kórházzal.[6]

Közlekedés

szerkesztés

A kerület közutakon a szomszédos helységek felől közelíthető meg. Vasúti kapcsolattal rendelkezik, a Phjongbu vonal része.[7]

  1. a b c 황해북도 개풍구역 개요. 북한지역정보넷. (Hozzáférés: 2023. december 31.)
  2. [1]
  3. DPR Korea 2008 Population Census (PDF). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2009. (Hozzáférés: 2016. július 5.)
  4. 황해북도 개풍구역 자연. 북한지역정보넷. (Hozzáférés: 2023. december 31.)
  5. 황해북도 개풍구역 경제. 북한지역정보넷. (Hozzáférés: 2023. december 31.)
  6. a b 황해북도 개풍구역 문화. 북한지역정보넷. (Hozzáférés: 2023. december 31.)
  7. 황해북도 개풍구역 교통. 북한지역정보넷. (Hozzáférés: 2023. december 31.)