Kertész Kálmán

Besnyői Kertész Kálmán (Eperjes, 1867. január 2. – Budapest, 1922. december 28.) zoológus, entomológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1910). A kétszárnyúak rendjének – a szúnyog- és légyalkatúaknak – nemzetközileg elismert kutatója volt, nevéhez fűződik a rovarrend fajait rendszerbe foglaló katalógus összeállítása (1902–1910). Kertész Ferenc (1901–1972) agrármérnök apja.

Kertész Kálmán
Életrajzi adatok
Született	1867. január 2. Eperjes
Elhunyt	1922. december 28. (55 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Ismeretes mint	entomológus dipterológus
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tudományos fokozat	a tudományok doktora

Életútja

A Budapesti Tudományegyetem orvostudományi karára iratkozott be, de csakhamar a bölcsészettudományi kar hallgatója lett, ahol 1890-ben fejezte be tanulmányait. Ugyanettől az évtől az egyetem Margó Tivadar vezette állattani és összehasonlító anatómiai intézetében dolgozott gyakornokként, majd bölcsészdoktori oklevelének 1894-es megszerzése után tanársegédként. 1896-ban a Magyar Nemzeti Múzeum állattárába nevezték ki segédőrnek. 1912-től haláláig igazgatóőrként dolgozott, illetve két ízben rövid ideig az állattár igazgatója is volt, előbb a Tanácsköztársaság idején, 1919 áprilisa és júliusa között, majd 1921-ben.

Munkássága

Tudományos pályája kezdetén a kerekesférgekkel és a kagylósrákokkal foglalkozott, az 1890-es évek közepétől azonban érdeklődése a kétszárnyúak vizsgálata, a dipterológia felé irányult. Tudományos leírások alapján behatóan foglalkozott a dél-amerikai és a csendes-óceáni kétszárnyúfauna rendszertani kérdéseivel, elsősorban a katona-, szarvas- és korhadéklegyekkel, a bögölyfélékkel kapcsolatos vizsgálatai voltak jelentősek. Az első világháborút megelőzően maga is több rovartani gyűjtőutat tett Magyarországon, ezenkívül Morva- és Németországban (1900), valamint az Alpok olasz és francia területein (1912). Rovargyűjtései, emellett gyűjteményvásárlásai és nemzetközi kapcsolatai révén negyedmilliós egyedszámúra fejlesztette a korábban 700 példányt számláló, ma a Magyar Természettudományi Múzeum kezelésében álló kétszárnyúgyűjteményt (az 1956-os események során az általa összeállított anyag nagy része sajnálatosan elpusztult). Munkássága során számos légynemet és ‑fajt írt le, szúnyog- és légykatalógusokat állított össze és adott közre. Nemzetközi hírnevet hozó főműve az 1902 és 1910 között hét kötetben megjelent katalógusa volt, amelyben rendszerbe foglalta a Föld addig megismert kétszárnyúfajait (további három kötet kéziratban maradt, s pénz hiányában nem került nyomdába). Katalógusain és könyvein kívül mintegy hetven tudományos közleménye, s ezen felül további félszáz ismeretterjesztő cikke jelent meg. Négy új nemet és több fajt neveztek el róla.

Társasági tagságai és elismerései

Tudományos eredményei elismeréseképpen 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Emellett 1910-től alapító tagja volt a Magyar Rovartani Társaságnak, s szintén levelező tagja az Amerikai Entomológiai Társaságnak (American Entomological Society).

Főbb művei

• Budapest és környékének Rotatoria-faunája. Budapest: Rózsa ny. 1894.   Online
• A légyről. Rovartani Lapok, IV. évf. 1. sz. (1897. január) 16–19. o., 2. sz. (1897. febr.) 38–42. o.
• A világ bögölyféléinek jegyzéke. Természettudományi Közlöny XXXII. évf. 5. pótfüzet (1900) 237–238. o.
• Catalogus Tabanidarum orbis terrarum universi. Budapest: Typis Societatis Franklinianae. 1900.  
• Catalogus Pipunculidarum usque ad finem anni 1900 descriptarum. Természetrajzi Füzetek, XXIV. évf. (1901) 157–168. o.
• Catalogus Dipterorum hucusque descriptorum I–II. Lipsiae: Engelmann. 1902.  
• Orthorrhapha Nematocera. Budapest: Wesselényi. 1903. = Katalog der paläarktischen Dipteren, 1.  
• A magyarországi szúnyogfélék rendszertani ismertetése. Állattani Közlemények, III. évf. 1. sz. (1904) 1–75. o.
• Magyarország szárnyatlan és csökevényes szárnyú legyei. Rovartani Lapok, XVII. évf. 11–12. sz. (1910) 179–184. o.
• A Pachygastrinák nemeinek származástani kapcsolata. Állattani Közlemények, XV. évf. 1–2. sz. (1916) 107–119. o.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 909–910. o.  
• Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 829. o. ISBN 963-9257-02-8  
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 897. o. ISBN 963-547-414-8  

További információk

• Mihályi Ferenc: Megemlékezés dr. Kertész Kálmánról születésének 100. évfordulóján. in: Rovartani Közlemények XXI. 1968. 16. sz. 215–224.
• Kertész Kálmán életrajza a Magyar Természettudományi Múzeum honlapján