Kertay Nándor

(1892–1963) mikrobiológus, állatorvos

Kertay Nándor Ferenc (1940-ig: Kerbler Nándor) (Budapest, 1892. május 27.[3]Budapest, 1963. február 7.[4][5][6][7]) magyar állatorvos-mikrobiológus, egyetemi tanár, az állatorvos-tudományok kandidátusa (1953). Az Országos Bovin Tbc Bizottság elnöke.

Kertay Nándor
Született1892. május 27.
Budapest
Elhunyt1963. február 7. (70 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Állatorvosi Főiskola (–1919)
SírhelyeFarkasréti temető (9/1-1-74/75)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

1919-ben állatorvosi, 1922-ben állatorvos-doktori oklevelet szerzett Budapesten, az Állatorvosi Főiskola hallgatójaként. 1919–1933 között az Állatorvosi Főiskola Bakterológiai Intézetének szakasszisztense, kutató-állatorvosa volt. 1933–1952 között az Állami (később Magyar, majd Phylaxia) Oltóanyagtermelő Intézetben dolgozott, 1943–1944 között állategészségügyi főtanácsosi rangban. 1944-től címzetes egyetemi tanár volt. 1952–1963 között az Országos Korányi TBC Intézet mikrobiológiai laboratóriumának munkatársa volt.

A Bakteriológiai Intézetben kezdte el oltóanyagokkal kapcsolatos kutatásait. Munkássága jelentős mértékben hozzájárult a kutyák veszettségének és a szarvasmarha- tuberkulózisnak magyarországi visszaszorításához.

Családja szerkesztés

Szülei Kerbler Lajos postatiszt és Csernyi Hermin voltak. 1929. február 12-én, Budapesten házasságot kötött Sulyok Máriával.[8] Két gyermekük született: Cecília és ifj. Kertay Nándor.[4]

Sírja a Farkasréti temetőben található (9/1-1-74/75).[9]

Művei szerkesztés

Kerbler Nándor néven szerkesztés

  • A házinyúl szemének mellékszervei (Állatorvos-doktori értekezés; Budapest, 1922)
  • Konzerválás cukoroldattal. – Új zsigerkonzerválási eljárás (Állatorvosi Lapok, 1926)
  • Bacillus suipestifer eredetű húsmérgezés (Állatorvosi Lapok, 1928)
  • Vizsgálatok a galambok paratyphusáról (Csontos Józseffel; Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1928)
  • A Rohchloramin és a Streuchloramin baktériumölő hatásáról (Mezőgazdasági Kutatások, 1929)
  • A kutyák veszettség ellenes védőojtása alkalmával tapasztalt helyi reakciókról. – A veszettség fix vírusának termeléséről. (Állatorvosi Lapok, 1930)
  • A magyarországi fix veszettségi vírus fontosabb biológiai tulajdonságai. 1–2. (Aujeszky Aladárral; Állatorvosi Lapok, 1932 és külön, egy füzetben: A Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola Bakteriológiai Intézetének Kiadványai. 3. Budapest, 1932)
  • A veszettség fix vírusának a liquor cerebrospinalisban való előfordulásáról. – Szabályrendelet az ebek kötelező veszettség elleni védőojtásáról. (Állatorvosi Lapok, 1932)
  • Kísérleti állatoknak egészben, ép és kóros szerveknek természetes színben való konzerválása. – Baktérium- és gombatenyészetek állandósítása. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1933)
  • A kutyák Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei veszettség elleni kötelező oltásáról (Keszthelyi Tivadarral) – A vér és a tej lyssavírus-tartalmáról. (Állatorvosi Lapok, 1934)
  • Veszettséggel fertőzött állatok védőoltásának egyszerűsítéséről. – A veszettség elleni védőoltások újabb eredményei (Köves Jánossal; Állatorvosi Lapok, 1936)
  • A lyssa. (Gyógyászat, 1938 és külön: Budapest, 1938)
  • Tuberkulin készítése synthetikus tenyésztőtalajok felhasználásával (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1940)

Kertay-Kerbler Nándor néven szerkesztés

  • A háziállatok veszettség elleni sorozatos védőoltásának újabb egyszerűsítése (Magyar Állatorvosok Lapja, 1946)
  • A glycerin hatása a veszettség fix vírusára. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1949; németül: Acta Veterinaria, 1951)

Kertay Nándor néven szerkesztés

  • Kísérletek fertőző sertésbénulás elleni védőoltás kidolgozására (Elek Pállal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1951; németül: Acta Veterinaria, 1951)
  • Vizsgálatok az emlős gümőbacillusok új típusával. – A rágcsálók elleni bakteriológiai harc, mint a fertőző betegségek prophylaxisa. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1952)
  • Vizsgálatok a mycobacterium tuberculosis madártípusával. (Magyar Belorvosi Archívum, 1952 és A tuberkulózis kérdései, 1952)
  • A szarvasmarhák tüdőgümőkórjának megállapítása gümőbacillusok kimutatásával – A tuberkulinok hatásosságának megállapítása szerológiai eljárással (Almássy Károllyal és Elek Pállal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
  • Az ellenanyag-termelés alakulása gümőkóros szarvasmarhákban a tuberkulin-reakció folyamán (Elek Pállal és Szabó Szűcs Jánossal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1954)
  • A bovin és a humán tuberkulózis kérdéséről (Ferenczi Györggyel; Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 17. Budapest, 1955)
  • A bovin tuberkulózis jelentőségéről és hazai elterjedéséről (Népegészségügy, 1956)
  • Egy község szarvasmarha-állományának vizsgálata gümőkórra szerodiagnosztikai és allergiás próbákkal (Szabó Szűcs Jánossal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
  • Az emberi és állati tuberkulózis kapcsolatai (Ferenczi Györggyel; Természettudományi Közlöny, 1957)
  • Az állatok gümőkórjának közegészségügyi jelentősége. (Gümőkór. Budapest, 1959)
  • Rezisztencia-vizsgálatok budapesti új betegek tuberkulózis baktériumaival. – Tisztított tuberkulin termelése egyszerűbb eljárással (Medveczky Endrével; Tuberkulózis, 1959)
  • A tuberkulinról és újabb, egyszerű készítéséről (Medveczky Endrével; Gyógyszerészet, 1959)
  • A Mycobacterium tuberculosis típusainak meghatározása gümőkóros sertésekben (Jirkovszky Margittal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1959)
  • Újabb adatok a bovin típus szerepéről az emberi extrapulmonalis tuberkulózisban (Szabó Istvánnal) – A bovin típus okozta gyermekkori tuberkulózis járványtani és klinikai jelentősége (Dolozselek Gyulával és Makádi Margittal; Tuberkulózis, 1960)
  • A tengerimalacok gümőkóros megbetegedésének befolyásolása dextránnal (Fodor Tamással) – Az intrakután beoltott dextrán hatása a tengerimalac kísérleti gümőkórjára (Fodor Tamással; Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1961)
  • A mycobacterium tuberculosis bovin típusának előfordulása az emberek gümőkóros megbetegedésében, a Kiskőrösi járásban. Horváth Józseffel és Vén Ferenccel. A mycobacterium tuberculosis előfordulása tejben és tejkészítményekben (Népegészségügy, 1961)
  • A gyermekkori bovin tuberkulózis epidemiológiai és klinikai jelentősége (Dolozselek Gyulával és Makádi Margittal; 32. Tbc Nagygyűlés. Előadások. Budapest, 1962)
  • A dextrán hatása a házinyulak kísérleti gümőkórjára (Fodor Tamással) – A mycobacterium tuberculosis kimutatása és típusának meghatározása extrapulmonalis műtéti anyagból (Joós Mártával; Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1962)
  • Összehasonlító bakteriológiai vizsgálatok a Marton-féle váladékvevővel nyert köhögtetéses hörgőváladékkal a gümőbaktériumok kimutatására (Marton Sándorral; Orvosi Hetilap, 1962. 12.)
  • Adatok a lógümőkór oktanához (Vizy Lászlóval; Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
  • Dezoxi-ribonukleinsav hatása a tbc baktériumokkal intrakután fertőzött tengerimalacok gümőkórjára (Fodor Tamással és Tárnok Ivánnal; Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1963)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Halálhír (Népszabadság, 1963. febr. 13.)
  • K. N. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
  • In memoriam K. N. (Orvosi Hetilap, 1963. 10.)
  • Fodor Tamás: Megemlékezés K. N.-ról (Pneumologia Hungarica, 1983).
  • Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8