Keszy József

magyar színész, writer

Keszy József (1791 körül – Miskolc, 1869. augusztus 2.)[1] magyar színész, színigazgató, drámaíró és -fordító.

Keszy József
Életrajzi adatok
Született 1791 körül
Elhunyt 1869. augusztus 2.
Miskolc

ÉleteSzerkesztés

Vándorszínész 1820—21-ben illetve 1825-ben Győrött, majd ugyanebben az évben Miskolcon volt tag. 1831—32-ben Marosvásárhelyen mint színigazgató működött. 1837 márciusában az országos vásár idején tíz napot töltött társulatával Esztergomban.[2] 1840—41-ben újfent Győrbe került. 1864. április 17-én arra vállalkozott, hogy igazgatóként a magyar kultúrát terjessze Óbudán, ahol 1834 óta nem volt magyar színjátszás. Főként idősebb hősöket és karakterszerepeket alakított. Meghalt Miskolcon, 1869. augusztus 2-án, 78 éves korában, agyvelő szélhűdésben. Zelenka Pál lelkész és Latabár Endre, ottani színigazgató temette el augusztus 3-án. Neje Gosztonyi Viktória színésznő volt.

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

  • Abavári Fülöp (Holbein: Frigyesi Elek);
  • Kemény Simon (Kisfaludy Károly);
  • Perföldy (Kisfaludy Károly: A kérők);
  • Feletri (Birch-Pfeiffer: Bársonycipő);
  • Miller (Schiller: Ármány és szerelem);
  • Artus király (Halm: Griseldis);
  • Földesi (Szigligeti Ede: Zsidó).

MunkáiSzerkesztés

Egy német nyelvből készült drámafordításáról és három eredeti színművéről tudunk.

  1. A két özvegy, vagy hűség mind halálig, vígj. egy felv. Holbein után. Marosvásárhely, 1832. (Két költeményével.)
  2. Parádi emlék, ered. vígjáték egy szakaszban. Eger, 1853.

Benkő még egy színművét említi: Debreczeni király c. és az Allgemeine Theaterzeitung: A zsiráf c. színművét idézi.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Miskolci evang. halotti anyakönyv, 89/1869. folyószám. (Utólagos jegyzés a 82. lap alján.)
  2. Pifkó Péter—Zachar Anna: Magyar színészet az esztergomi színpadokon (1816—1849). Esztergom Évlapjai 1983, 305. old.

ForrásokSzerkesztés