Király Dezső (humorista)

(1896–1966) magyar újságíró, humorista
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Király Dezső, 1915-ig Kaufmann (Budapest, 1896. február 5. – Budapest, Józsefváros, 1966. június 11.)[4][5] újságíró, szerkesztő, író, humorista.

Király Dezső
SzületettKaufmann Dezső
1896. február 5.[1]
Budapest
Elhunyt1966. június 11. (70 évesen)
Budapest VIII. kerülete
ÁlneveRex
Állampolgárságamagyar
HázastársaHalápi Eleonóra
(1936–1944)
SzüleiKaufmann Lajos
Anständig Zsófia
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Gazdasági Egyetem
SírhelyeFarkasréti temető (NVh-410. fülke)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Kaufmann Lajos és Anständig Zsófia (1868–1952)[6][7] gyermekeként született. Anyai nagyszülei Anständig Lázár zenész és Gichner Netti (1835–1890)[8] voltak.[9] Budapesten tette le az érettségit, ezt követően elvégezte a Kereskedelmi Akadémiát. Eleinte családja üzletében vállalt munkát, később a Kaufmann Lajos női konfekció RT ügyvezető igazgatója lett. Dolgozott Az Est-lapok, a Sporthírlap, Az Újság számára, valamint 1920 és 1939 között számos külföldi sportlap magyarországi tudósítója volt. 1924-ben a párizsi olimpiai játékokról tudósított. 1945 és 1949 között a Szabad Száj című szatirikus hetilap szerkesztője. Állandó szerzője volt a Pódium Kabarénak és a Vidám Varietének (1945), a Sörkabarénak, illetve a Fővárosi Operettszínháznak (1946), a Magyar Színház varietéműsorainak (1947), a Kamara Varietének (1950), a Kisvarietének (1951-től), a Budapest Varietének (1959) és a Vidám Színpadnak (1963–1964). 1957 és 1966 között a Füles alapító munkatársa.

Első humoreszkjét 1915-ben publikálta. Írt kuplékat Salamon Bélának, Mezey Máriának, dalszövegeket Neményi Lilinek és kabaréjeleneteket Latabár Árpádnak (1903–1961). Ez van… c., a Vidám Színpadon előadott sorozata könyv formájában is napvilágot látott. Megalkotója volt a BETEG-nek (Bürokrácia Ellenes Tevékenységet Ellenőrző Gárda), a Népszavában állandó heti rovatot vezetett Ez van… címmel. Halála előtt két nappal megírta saját nekrológját, ezzel búcsúzott az olvasóktól Ez volt címmel. Humoreszkjeit főként a Ludas Matyi közölte, jeleneteit rendszeresen műsorra tűzte a rádiókabaré. Írásait túlnyomó részt Rex álnéven közölte.

1936. december 23-án Budapesten házasságot kötött Halápi Oszkár és Steinitz Olga lányával, Eleonórával.[10] 1944-ben elváltak.

Főbb művei

szerkesztés

(A Humorlexikon műveit keveri Király Dezső (1900–1951) testnevelő tanár műveivel)

  • Brandy kapitány meg a többiek… Antológia. Sajtó alá rend. Lőrincz Mária. (Budapest, 1947)
  • A Szabad Száj vidám naptára az 1948. évi szökő évre. Szerk. (Budapest, 1948)
  • Tom Sawyer közbelép. Vígjáték. Mark Twain regényéből színpadra írta Orbók Attilával. 3 táblával. (Színjátszók Kiskönyvtára. 21. Budapest, 1961)
  • Tréfán belül… Vidám jelenetek, tréfák, monológok. (Budapest, 1963)
  • Ez van… Humoreszkek. Ill. Kassovitz Félix. (Színjátszók Kiskönyvtára. 45. Budapest, 1965)
  • Az igazi. Zenés vígjáték. Írta K. D., zeneszerző Vécsey Ernő. (Zenés színpad. 5. Budapest, 1965)

Kabaréjelenetei

szerkesztés
  • Marslakó. (1945)
  • A miniszter úr autója. (1945)
  • Vihar a T. Házban. (1946)
  • Van-e élet a Földön? (1946)
  • Helyet a nőknek! (1946)
  • Harun al Rasid. (1946)
  • Tisztogatás a Kisgazdapártban. (1947)
  • Akinek nem inge. (1950)
  • A cédulás ember. (1951)
  • Görbe tükör. (1952)
  • Le az álarccal! (1955)
  • Rikkancsnál. (1957)
  • A legnagyobb csoda. (1958)
  • Idegenforgalom Budapesten. (1962)
  • Gyerünk falura! (1964).
  • Erről, arról, amarról (1960)
  • Salamon-est (1960)
  • Örök rangadó (1961)
  • A falon kívül (1962)
  • Király Dezső-est. (1963).
  • Király Dezső szerzői estje: Barátságos arcot kérek! (1961)
  • Ismeretlen ismerősök: Király Dezső (1983).
  • Ki kicsoda. Kortársak lexikona. (Budapest, 1937)
  • Halálhír. (Népszabadság, 1966. június 12.)