Király László György

Király László György (Kecskemét, 1956. december 24. – 2020. május 11. vagy előtte) közgazdász, adótanácsadó, az APEH volt elnöke (2002–2005).

Király László György
Született	1956. december 24. Kecskemét
Elhunyt	2020 (63-64 évesen)
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	közgazdász
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 7. elnöke
Hivatali idő 2002 júniusa – 2005 februárja
Előd	Vida Ildikó
Utód	Szikora János
Sablon • Wikidata • Segítség

Tanulmányai

Általános és középiskolai tanulmányait Kecskeméten, a Katona József Gimnázium matematika tagozatos osztályában végezte, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Tervgazdasági szakán szerzett diplomát 1981-ben. Egyetemistaként a Rajk László Szakkollégium tagja volt. Ő alapította és szerkesztette az első időkben a Szak-lap című belső újságot. Tagja volt a diákbizottságnak is. A szakkollégiumban folytatott szakmai tevékenysége mellett szorosan kapcsolódott a Népgazdaság Tervezése tanszék Jövőkutató Csoportjának munkájához, ahol dr. Nováky Erzsébet volt a tanára. 1981-ben diplomázott "Kecskemét társadalmi-gazdasági fejlődése az ezredfordulóig" című disszertációjával.

1984-ben szerzett doktori címet az MKKE-n "Alternatívák Kecskemét társadalmi-gazdasági fejlődésére (rendszerszemléletű közelítés)" című dolgozatával.

1996 és 1998 között elvégezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem posztgraduális képzését, és közigazgatási menedzser diplomát szerzett. Szakdolgozatának címe: "Teljesítménymérés és értékelés az adóigazgatásban"

Adótanácsadói képesítést 1999-ben szerzett, 2010 óta bejegyzett adószakértő.

Angol, német, orosz és francia nyelvből van középfokú nyelvvizsgája. (Saját bevallása szerint azonban valójában csak az angollal boldogul valamelyest ...)

Szakmai életrajza

Az egyetem elvégzése után Kecskeméten, a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatóságán helyezkedett el, ahol 1981 februárjától 1983 májusáig közgazdász-csoportvezetői munkakörben dolgozott. Habár e rövid idő alatt még 9 hónapig katonai szolgálatot is teljesített, a térképi ábrázolás számítástechnikai lehetőségeivel kapcsolatos, Tohai Lászlóval közösen írt tanulmányáért elnöki dicséretben részesült.

Ezt követően az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának állományába került. A gazdaságpolitikai osztály munkatársaként elsősorban a tervezési, területfejlesztési és munkaügyi elemzéseket, statisztikai feldolgozásokat készített.

1989-ben nevezték ki a Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának vezetőjévé. Irányításával hajtották végre a megyében az 1990-es népszámlálást.

1991 szeptemberében saját kérésére távozott a KSH-ból, és egy kozmetikai cikkek magyarországi márkaképviseletét ellátó vállalkozás kereskedelmi igazgatójaként dolgozott. Ezt a tevékenységet 1995 májusáig látta el.

Időközben 1993-tól a Kecskeméti Városi Televízióban szerkesztője majd szerkesztő-műsorvezetője lett a "Zsebremegy" című gazdasági magazinműsornak. A kozmetikai kereskedő cégből való távozása után saját vállalkozást alapított, amely saját műsorokat készített a helyi televízió számára. Ezzel párhuzamosan 1995 decemberétől 1996 február végéig a kecskeméti Hírös Sütőipari Vállalat kereskedelmi igazgatói posztját is betöltötte.

1996-ban megnyerte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bács-Kiskun megyei igazgató posztjára kiírt pályázatot, és márciustól ellátta ezt a feladatot. Megyei igazgatóként kezdeményezője, és első szervezője volt 1998-ban az Adóhivatali Dolgozók Országos Konferenciája (ADOK) rendezvénynek. Szerepe volt abban, hogy a végrehajtási és méltányossági ügyek önálló igazgatóhelyettes irányítása alatt álló szakterületté váljanak országosan. Megyei igazgatóként több nemzetközi tanfolyamon és konferencián vett részt (Ausztria 1996, Írország 1999, Spanyolország 2000, Svédország 2001), 1998-ban pedig három hetes tanulmányúton tanulmányozhatta az USA adórendszerét.

2002 júniusában László Csaba pénzügyminiszter kinevezte az adóhivatal első emberévé. Elnöki tevékenységét az ún. "hosszú bájtok éjszakája" kivizsgálásával kezdte. A mendemondák szerint 1998 augusztusában, a Simicska Lajos APEH elnökké történő kinevezését követő hétvégén vagy novemberben – halottak napján – töröltek, módosítottak, vagy átírtak adatokat a számítógépes rendszerben, ezzel számukra kedvezőbb helyzetbe hozva a kiválasztott cégeket. A vizsgálat során nem találtak semmi arra utaló jelet, hogy az APEH informatikai rendszerébe beavatkoztak volna.

Elnöki megbízatása időtartama alatt végrehajtó bizottsági tagja volt az IOTA (Intra-European Organisation of Tax Administrations) nevű, az európai országok adóhivatalait tömörítő szervezetnek. Ebben az időszakban – hivatalból – ő volt a főszerkesztője az Adóvilág és az Adó- és Pénzügyi Értesítő című folyóiratoknak. Alelnöke volt a Magyar Pénzügyi és Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének. (Ezt a funkciót az adóhivatal éléről való távozás után is megtartotta, 2010 elejéig.)

2004 májusa, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után a közösségen belüli szabad kereskedelem sajátos mellékhatásaként folyamatosan problémák voltak az általános forgalmi adó bevételekkel. E problémák kezelését illetően eltérő véleményen volt Draskovits Tibor akkori pénzügyminiszterrel, ami 2005 februárjában az adóhivatal éléről történő lemondásához vezetett.

2005 májusától a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy évvel korábbi átalakításakor létrehozott irányító testület, az öt tagú Felügyeleti Tanács addig betöltetlen helyére nevezték ki. Ezt a funkciót 2009 év végéig, a Tanács megszűnéséig töltötte be. Jelenleg saját, adótanácsadó vállalkozását irányítja. Publikációs tevékenységét a cég honlapján megjelenő blogon és a Perfekt Zrt. szakmai blogján fejti ki.

A Corvinus Egyetem címzetes docense. Rendszeresen tart előadást "Bevezetés az adózásba" címmel. Ugyancsak oktatója az ELTE ÁJK Továbbképző Intézetének, ahol adójogi szakjogászképzés keretében tart órákat. 2007 és 2009 között a Századvég Politikai Főiskolán gazdaságpolitikát oktatott.

Családja

Felesége gyógytestnevelő volt. Gyermekei: András (1985) közgazdász, Kata (1987) biológus

Művészeti tevékenysége

Fotográfusként 2004-ben debütált szülővárosában, Kecskeméten. 2006-ban választotta tagjai közé a Magyar Fotóművészek Szövetsége a volt kecskeméti szovjet laktanya romos épületeiben készült, nagy hatású, geometriai formákat felvonultató sorozata alapján. Számos egyéni tárlata mellett főleg barátjával és alkotótársával, Öveges Lászlóval együtt vett részt kiállításokon – eddig már közel 20 alkalommal. A Zoom Magazin 2009. év elején hosszabb cikkben mutatta be olvasóinak. Egyike annak az öt alkotónak, akiknek képei Brüsszelben a magyar elnökség idején az Európai Unió Tanácsának épületét (a Justus Lipsius Ház) díszítették. Alkotói munkája mellett művészetszervezői tevékenysége is jelentős. 2005 óta tagja, 2011 augusztusától pedig elnöke a Magyar Fotográfiai Múzeumot működtető alapítvány kuratóriumának. Kezdeményezője és egyik kurátora a Kecskeméti Fotószalonnak. Több fotográfiai tárgyú könyv kiadását segítette elő. 2011-ben szűkebb pátriája, Bács-Kiskun megye Művészeti Díjával tüntették ki.

Király képeire a konkrét valóság mögötti rend, struktúra keresése jellemző, alkotásait előszeretettel nevezi „lírai absztrakt”-nak. Alkotói programja arra irányul, hogy bemutassa: a művészi absztrakt nem valamiféle elvont, a való világtól idegen formai játék, hanem csupán a ténylegesen létező dolgok sajátos látásmódú bemutatása.

Művei

• Kecskemét. Város az aranyhomokon Magyarország közepén; főszerk. Ballai József, szerk. Király László György; Polgármesteri Hivatal, Kecskemét, 1992 (angolul, németül is)