Budapesti Corvinus Egyetem

A Budapesti Corvinus Egyetem (rövidítve: Corvinus, 1953–1990 között: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, egykori elterjedt rövid elnevezése: Közgáz) 1948 óta fennálló, Budapesten és Székesfehérváron működő alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény.

Budapesti Corvinus Egyetem
Főépület, a korábbi Fővámház. Fővám tér, Budapest
Alapítva	1948
Hely	Budapest, Székesfehérvár
Mottó	Scientia mea – adiutor meus (Tudásom az én segítőm)
Típus	alapítványi egyetem
Oktatók száma	581 fő
Tanulólétszám	18 000 (körülbelül)
Hallgatói létszám	9600 fő
Rektor	Takáts Előd (2021. augusztus 1. – )
Tagság	CEMS European Master of Public Administration Consortium Confederation of Open Access Repositories Európai Egyetemek Szövetsége
Elérhetőség
Cím	1093 Budapest, Fővám tér 8.
Elhelyezkedése
Budapesti Corvinus Egyetem Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 03′ 29″47.486111111111, 19.058055555556
A Budapesti Corvinus Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Corvinus Egyetem témájú médiaállományokat.

Névváltozatok

Időszak Név 1948–1953 Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem 1953–1990 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) 1990–2000 Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) 2000–2003 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) 2003 óta Budapesti Corvinus Egyetem (Corvinus)

Finanszírozása számos más magyarországi egyetemekéhez hasonlóan alapítványi, a Corvinuson államilag támogatott képzésre nincs lehetőség felvételizni, de alapítványi támogatású ösztöndíj elérhető A Corvinus az egyetlen magyar egyetem, amely két nemzetközi intézményi akkreditációval rendelkezik (AMBA, AACSB).

Története

Az intézmény jogelődje az 1920-ban felállított Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar, amely a Budapesti (1921-től Pázmány Péter) Tudományegyetemtől független, önálló szervezetben működött, élén a dékán állt, rektori jogkörrel. Ide olvadt be a Keleti Kereskedelmi Akadémia, valamint a kereskedelmi iskolai tanárképző intézet. 1934–1948 között Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karként működött.

Az 1948. évi LVII. törvénnyel hozták létre önálló egyetemként a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet, ami 1953. március 14-én Marx Károly nevét vette fel. Többszöri átszervezés után 1990-től pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem néven folytatta működését.

A 2000-es felsőoktatási integráció során egybeolvasztották az Államigazgatási Főiskolával, így a neve Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem lett.

2003-ban a korábban a gödöllői Szent István Egyetem részét képező budai karok (a korábbi Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) is csatlakoztak az egyetemhez, ezt követően vette fel a Budapesti Corvinus Egyetem nevet. 2012. január 1-jével a Közigazgatás-tudományi Kar (a korábbi Államigazgatási Főiskola) átkerült az újonnan megalapított Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, így a Corvinus már csak két campuson, hat karral folytatta működését. 2016. január 1-jével újra leválasztották a budai karokat, melyek újra a Szent István Egyetem részévé váltak. Az egyetem csak a gazdálkodástudományi, társadalomtudományi és közgazdaság-tudományi karát tartotta meg, ezáltal visszatért korábbi struktúrájához. 2023 őszén az egyetem új campust fog átadni: a Ménesi úti campust.

A Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása

2019. július 1-jével az intézmény Magyarországon elsőként modellt váltott, fenntartói jogai átkerültek a magyar államtól az állam által létrehozott Maecenas Universitatis Corvini közhasznú alapítványhoz. Azóta húsz másik magyarországi egyetem is alapítványi fenntartásúvá vált.

Az állam kivonult az egyetem finanszírozásából, 2020-tól nincs lehetőség Corvinuson államilag támogatott képzésre felvételizni. A Corvinuson természetesen jelenleg^[mikor?] és a jövőben is lehet térítésmentesen tanulni, csupán annyi a változás, hogy a képzés költségét nem az állam, hanem az egyetem finanszírozza. A 2021 szeptemberében induló alapképzésekre felvett hallgatók 74%-a kapta meg a Corvinus Ösztöndíjat. Ugyanez az arány a mesterszakon 85% volt, tehát a Corvinus nappali alap- és mesterképzéseire felvételt nyert hallgatók nagy része továbbra is térítésmentesen tanulhat. Akiket önköltséges képzésre vesznek fel, vagy átsorolják önköltséges képzésre, azoknak a korábbinál lényegesen magasabb önköltséget kell fizetniük a tanulmányaikért.

Az átalakítás részeként a Corvinuson jelentősen csökkentik a felvett hallgatók számát, emiatt a felvételi ponthatárok minden korábbinál magasabbra emelkedtek. A levelező és az esti tagozatos képzéseken teljesen megszüntették a támogatott férőhelyeket, ezeken a képzéseken minden hallgatónak önköltséget kell fizetnie a tanulmányaiért.

Míg más egyetemeken az államilag támogatott képzési helyeken 2 egymást követő félévben elegendő 36 kreditet szerezni az ingyenes képzési hely megtartásához, addig a Corvinuson minimum 46 kredit megszerzése szükséges a Corvinus Ösztöndíj megőrzéséhez. Szintén szigorúbbak a tanulmányi átlag tekintetében az elvárások a Corvinus Ösztöndíj esetében: más egyetemeken gazdaságtudományi képzések esetén 3,0-s, társadalomtudományi képzéseken pedig 3,5-es súlyozott átlag szükséges az ingyenes képzésen való bennmaradáshoz, addig a Corvinuson minden képzési területen 3,8-as súlyozott átlag kell elérni a Corvinus Ösztöndíj megtartásához. Emellett más egyetemeken akár 2 félév csúszás esetén is jár még az ingyenes képzési hely, addig a Corvinuson minden túlfutó hallgatónak önköltséget kell fizetnie a tanulmányaiért. Más egyetemekkel ellentétben a Corvinuson nincs lehetőség egyszerre két szakon támogatott képzésen tanulni. A Corvinus Ösztöndíj teljes összegét a hallgatónak vissza kell fizetnie, ha a félév során szünetelteti a jogviszonyát, vagy túllépi a képzésben meghatározott félévek számának kétszeresét.

A Corvinus mesterképzéseire való jelentkezéshez a felvételi követelményeket 2022-től megnehezítették. Minden felvételiző számára – a felvételi vizsga teljesítésén túl – a jelentkezés feltételévé tették alkalmassági vizsga letételét, valamint legalább egy középfokú angol nyelvvizsga meglétét.

Az átalakítás részeként önálló szakként megszüntették a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrások és a vidékfejlesztési agrármérnöki alapszakokat. 2023-tól új szakok indulnak, mindhárom szak Magyarországon csak a Corvinuson végezhető el: Filozófia, Politika, Gazdaság (PPE) – alapképzés, Üzleti adattudomány (Data Science in Business) – alapképzés, Politikai gazdaságtan – mesterképzés. 2023-tól négy mesterszakot egy év alatt is el lehet végezni, ezek: az ellátásilánc-menedzsment, a közgazdálkodás és közpolitika, a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, valamint a marketing.

A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány

A Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói jogai az Emberi Erőforrások Minisztériumától 2018. október 1-jén átkerültek az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, majd pedig 2019. július 1-jétől az állam által létrehozott Maecenas Universitatis Corvini közérdekű vagyonkezelő alapítvány vált az egyetem fenntartójává. Az alapítványnak az állam átadta a MOL és a Richter részvényeinek 10-10%-át azzal a szándékkal, hogy az állami támogatás megszűnését követően ezen cégek osztalékából tartsa fenn magát az egyetem. A finanszírozási modellt ugyanakkor kritikák is érik amiatt, hogy kiszámíthatatlan, hogy egy adott évben fizet-e osztalékot a részvényeseinek a Mol és Richter, és ha igen, akkor mennyit. A félelmek hamar beigazolódtak, 2020-ban ugyanis a MOL nem fizetett osztalékot. A kritikusok szerint a bevételek kiszámíthatatlansága bizonytalanná teszi az egyetem finanszírozását. 2022-ben ugyanakkor az egyetemi költségvetés elbírta, hogy egyetlen hazai felsőoktatási intézményként a megnövekedett megélhetési költségekre tekintettel egyszeri rendkívüli évközi juttatásban részesüljenek a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársai.

A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának jelenlegi^[mikor?] tagjai:

• Hernádi Zsolt (a kuratórium elnöke) – a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója
• György László – az ITM államtitkára, a Neumann János Egyetem docense és az ELTE Gazdaságtudományi Karának adjunktusa
• Lánczi András – a Corvinus volt rektora
• Palotai Dániel – az MNB ügyvezető igazgatója
• Váradi József – a Wizz Air Hungary vezérigazgatója

A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának korábbi tagjai:

• Csák János – üzletember, címzetes egyetemi tanár (kuratóriumi tag 2019-től 2020-ig)
• Martonyi János – jogász, egyetemi tanár, volt külügyminiszter (kuratóriumi tag 2019-től 2021-ig)

A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány felügyelőbizottsága:

• Bártfai Béla (a felügyelőbizottság elnöke) – jogász, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatója
• Chikán Attila – a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa, volt rektora, volt gazdasági miniszter
• Jánoskuti Levente – a McKinsey and Company irodavezető partnere

A Maecenas Universitatis Corvini alapítvány vagyonellenőre:

• Bogdán Tibor – ügyvéd

Az egyetem vezetősége

• Takáts Előd – az egyetem rektora
• Anthony Radev – az egyetem elnöke
• Domahidi Ákos – az egyetem kancellárja

Rektorok

2021– Takáts Előd 2016–2021 Lánczi András 2012–2016 Rostoványi Zsolt 2003–2011 Mészáros Tamás 2000–2003 Chikán Attila 1997–2000 Palánkai Tibor 1991–1997 Andorka Rudolf 1985–1991 Csáki Csaba 1984–1985 Szuhay Miklós (mb.)

1980–1984 Csizmadia Ernő 1974–1979 Berend T. Iván 1968–1973 Szabó Kálmán 1963–1967 Pach Zsigmond Pál 1957–1963 Háy László 1953–1956 Fogarasi Béla 1950–1953 Nagy Tamás (kurátor) 1948–1950 Rudas László

Az egyetem központi épülete

Az egyetem központi kampusza, az Ybl Miklós által tervezett egykori Fővámház 1870 és 1874 között, szűk egy hektáros alapterületen épült fel. Masszív betonalapra kellett a falakat felhúzni a közeli Duna-part laza talaj miatt. Az építkezéskor gránitot és a márványt is használtak, az aulát pedig üvegtetővel borították be. A költségek mintegy 3,4 millió osztrák–magyar forintra rúgtak. A Budapest ostromakor 1945-ben keletkezett súlyos sérüléseket 1950-re jórészt kijavították, így abban az évben itt indulhatott az új egyetem. 1990-ben ismét felújították az épületet, s a korszerűsítés keretében liftekkel is felszerelték.

Szervezeti felépítés

Nagyelőadó a „C” épületben

A főépület látványa éjszaka

A Budapesti Corvinus Egyetem a 2004. évi LX. törvény alapján 2004. szeptember 1-jén kezdte meg működését ezzel a választott új névvel, ahol 2004. szeptember 1-je és 2011. december 31-je között hét, 2012. január 1-jétől – már a Közigazgatástudományi Kar nélkül – hat karon folyt a felsőoktatási képzés, majd 2016. január 1-jétől – a Budai Campus kiválásával – három karon zajlott oktatás.

A Corvinus Egyetemen 9600 hallgató tanul alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzéseken és doktori képzésen.

Intézetek

Az egyetem karai a 2019/20-as tanévben megszűntek, melyek helyett intézeteket hoztak létre. Az intézetek irányítása alatt tanszékekre bontva folynak a képzések.

2021-ben az alábbi intézetek működtek:

• Gazdaság- és Közpolitika Intézet
• Informatikai Intézet
• Közgazdaságtani Intézet
• Kommunikáció és Szociológia Intézet
• Marketing Intézet
• Matematikai és Statisztikai Modellezés Intézet
• Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézet
• Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet
• Vállalatgazdaságtan Intézet
• Vállalkozásfejlesztési Intézet
• Vezetéstudományi Intézet

2022 júliusától az egyetemen új intézeti struktúra jött létre:

- Adatelemzés és Informatika Intézet

- Fenntartható Fejlődés Intézet

- Globális Tanulmányok Intézet

- Közgazdaságtan Intézet

- Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet

- Operáció és Döntés Intézet

- Pénzügy Intézet

- Számviteli és Jogi Intézet

- Társadalom- és Politikatudományi Intézet

- Vállalkozás és Innováció Intézet

- Vezetéstudományi Intézet

Képzések

Alapképzések:

- Alkalmazott közgazdaságtan (magyar, angol)

- Filozófia, politika, gazdaság (angol)

- Gazdálkodási és menedzsment (magyar, angol)

- Gazdaságinformatikus (magyar)

- Kommunikáció és médiatudomány (magyar, angol)

- Nemzetközi gazdálkodás (angol)

- Nemzetközi tanulmányok (angol)

- Pénzügy és számvitel (magyar)

- Politikatudomány (magyar)

- Szociológia (angol)

- Turizmus-vendéglátás (duális: magyar)

- Üzleti adattudomány (angol)

Osztatlan képzés: Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés (magyar)

Mesterképzések:

- Biztosítási és pénzügyi matematika (magyar)

- Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás (angol)

- Ellátásilánc-menedzsment (angol)

- Gazdaságinformatikus (angol) (esti: magyar)

- Kommunikáció és médiatudomány (magyar, angol)

- Közgazdálkodás és közpolitika (angol)

- Közgazdasági elemző (angol)

- Közgazdásztanár (levelező: magyar)

- Marketing (angol)

- Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (angol)

- Nemzetközi tanulmányok (angol)

- Pénzügy (angol)

- Politikai gazdaságtan (angol)

- Politikatudomány (magyar)

- Regionális környezeti gazdaságtan (angol)

- Sportközgazdász (magyar)

- Számvitel (magyar)

- Szociológia (angol)

- Vállalkozásfejlesztés (magyar)

- Vezetés és szervezés (magyar, angol)

Kétutas (akadémiai és szakértői pályás) doktori képzések:

- Gazdálkodástani Doktori Iskola

- Közgazdasági és Gazdaságinformatika Doktori Iskola

- Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola

- Szociológia és Kommunikációtudományi Doktori Iskola

Szakirányú (másoddiplomás) keresztféléves képzések 2023. februári indulással (esti, ill. péntek-szombati órákkal):

- A fenntarthatóság elvének komplex alkalmazására felkészítő pedagógus szakvizsga

- Bankmenedzser

- Beszerzési menedzsment/szakközgazdász

- Fintech menedzsment specialista/szakközgazdász

- Ingatlanmenedzser/szakközgazdász

- Kulturális turisztikai menedzser/szakközgazdász

- Vállalati belső és vezetői coach (angol nyelven)

MBA-képzések:

- Full-time MBA

- Corvinus MSM-SEED Executive MBA

- Fudan-Corvinus Double Degree MBA

Kettősdiploma-programok:

Alapképzésben részt vevő hallgatóknak:

- KEDGE Business School

- University of Bamberg

Mesterképzésben részt vevő hallgatóknak:

- Babes-Bolyai Tudományegyetem

- Católica Porto Business School

- KEDGE Business School

- North-Caucasus Federal University

- Tilburg University

- University of Groningen

- University of Liège

- University of Palermo

- University of Passau

A Corvinus a kettősdiploma-programokon kívül még 5 kontinensen mintegy 300 egyetemmel áll partneri kapcsolatban a hallgatói mobilitás elősegítésére.

Kutatás

A Corvinuson kutatási tevékenység is folyik. A Budapesti Corvinus Egyetem négy repozitóriumban gyűjti és tárolja az egyetemen keletkezett publikációkat, PhD-dolgozatokat és szakdolgozatokat. A modellváltás óta a Corvinus kutatói több mint megháromszorozták a legmagasabb szintű, Q1 besorolású folyóiratcikkek számát.

2004-ben alakult a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont. A központ három fő tevékenysége az oktatás, a kutatás és a tanácsadás. Elemzéseik fókusza elsősorban a villamosenergia- és földgázpiacok. 2007 óta vízgazdasági kérdésekkel, 2017 óta közlekedési témákkal is foglalkoznak.

2018-ban alakult meg a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) nemzetközi kutatóközpont, amelynek célja a Corvinus tudományos teljesítményének és nemzetközi beágyazottságának erősítése. Mellettük több mint 20 kutatóközpont működik az egyetemen.

A kutatási tevékenységhez kapcsolódó több folyóirat (Society and Economy, Vezetéstudomány, Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, Corvinus Journal of International Affairs, Köz-Gazdaság) és számos kiadvány (pl. műhelytanulmány sorozatok: Corvinus Economic Working Papers RePEc, Corvinus Law Papers) jelenik meg az egyetemen.

Doktori iskolák

A Budapesti Corvinus Egyetemen 4 doktori iskola működik:

• Gazdálkodástani Doktori Iskola
• Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola
• Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola
• Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola

A kurzusok többsége az egyre növekvő számú külföldi hallgatóra épülő nemzetköziesedési folyamat miatt angolul folyik.

Díjak és rangsorokban elfoglalt helyek, akkreditációk

A Corvinus 2010-ben felsőoktatási intézményi kategóriában Felsőoktatási Minőségi Díjat nyert. Gazdasági alapszakjai nemcsak a hazai egyetemek között töltenek be jelentős pozíciót, hanem nemzetközileg is elismertek: az Egyetem az Eduniversal 2019-es rangsorában első, 2020-ban második helyezést ért el a régióban, a kezdetek óta bekerül a Financial Times listáján Európa 100 legjobb üzleti iskolája közé, szintén az Eduniversal listáján pedig az Egyetem regionális és környezeti gazdálkodás mesterszakja 36. helyezést ért el fenntartható fejlődés és környezeti menedzsment kategóriában. A 12. helyen végzett a világ egyik legelismertebb vezetőképzési rangsorában, a QS 2023 Masters in Managementben a CEMS MIM program, amelyet több üzleti szakkal együtt végezhetnek kettősdiploma-programként a Corvinus diákjai. A képzésre 2022-től automatikusan felvételt nyernek az angol nyelvű Vezetés és szervezés mesterszak hallgatói.

A Corvinus az egyetlen magyarországi felsőoktatási intézmény, amely két nemzetközi intézményi szintű akkreditációval rendelkezik: AACSB és AMBA. A Corvinus angol nyelvű Business and Management alapképzési szakja és az Executive MBA programja rendelkezik EFMD-képzésakkreditációval, az angol nyelvű Business and Management alapképzési szak és az Executive MBA program pedig az EAPAA képzésakkreditáció birtokosa.

2021-ben Magyar Formatervezési Díjat nyert vizuális kommunikáció kategóriában a Corvinus új arculata.

Szakkollégiumok

A Corvinus egyik szakkollégiumának, a
Heller Farkas Szakkollégiumnak épülete a Váci utcában

1970-ben alakult meg az akkor még Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem első szakkollégiuma, mely a népi kollégiumok hagyományait kívánta feleleveníteni. Az alapításkor a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szakkollégiuma nevet viselő intézmény 1973-ban vette fel Rajk László kommunista politikus nevét. Később számos újabb szakkollégium jött létre.

Évtizedeken át a kevés lehetőségek egyike volt az egyetem hallgatósága számára, hogy az uralkodó politikai irányvonaltól eltérő gondolataikat egymással megoszthassák és a tiltólistán lévő gondolkodók véleményét is meghallgathassák. A nyolcvanas évek második felétől kezdve a Bibó István Szakkollégiummal együtt az egyetem szakkollégiumai az ellenzéki mozgások egyik gócpontjaként működtek. A rendszerváltás után a politizálás helyett a szakmai munka került előtérbe, az egyetemi alapoktatást kiegészítő ismereteket nyújtanak tagjaik számára.

A szakkollégiumok több speciális témában (például: társadalomelméleti, pénzügyi, diplomáciai stb.) végeznek elmélyült kutatást, gyakran külső oktatók, vagy a gazdasági élet szereplőinek bevonásával. A tagok általában együtt laknak az egyetemi kollégiumuk egy elkülönített szintjén, vagy egy ezektől független épületben. Ez elősegíti az aktív közösségi életet és a közös tanulást, a kutatást.

Az egyetemen 2020-ban működő szakkollégiumok közül a legjelentősebbek:

• EVK Szakkollégium
• Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága
• Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma
• Heller Farkas Szakkollégium
• Mathias Corvinus Collegium
• Rajk Szakkollégium
• Széchenyi István Szakkollégium
• Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium
• Társadalomelméleti Kollégium

Diákszervezetek

A szakkollégiumokon felül a Corvinuson még több mint 40 diákszervezet működik, ezzel a legaktívabb szervezett hallgatói életet tudhatja magáénak az országban. Egyes szervezetek szakmai fókuszúak, mások valamely hobbi köré szerveződnek, vagy nemzetköziesedéssel foglalkoznak stb.

1970-ben alakult meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a ma legrégebbi diákszervezet, a Studium Generale, mely azóta a Corvinus Egyetem hivatalos érettségi felkészítője lett. A szervezet a hátrányos helyzetű diákokat készíti fel az érettségire ingyenesen, valamint ez az egyik legnagyobb taglétszámú szervezet.

A 2020-ban működő diákszervezetek közül többek közt az alábbiak szerepelnek:

• Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes
• Corvinus Művészeti Akadémia
• ESN CorvinusJÉG, azaz a Jövőt Építők Generációja
• KDSZ – Közgazdászok a Politikában
• Közép-Európa Társaság
• nowUpresent
• Vállalkozásfejlesztés Klub

Hallgatói Önkormányzat

A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata (Corvinus HÖK) érdekképviseleti szervezeti egység, amelyet hallgatók irányítanak. A HÖK-nek minden egyetemi polgár tagja, de köznapi használatban a HÖK ennek megválasztott testületét fedi. A HÖK feladata a hallgatók képviselete, a hallgatók és az egyetemi oktatók közötti kommunikáció biztosítása, valamint a hallgatókat érintő problémák megoldásában történő segítségnyújtás.

A HÖK választmányát kétévente szavazzák meg a Corvinus hallgatói. A tavasszal tartott választásra minden hallgató jelöltetheti magát, a választmány ez alapján alakul meg.

A HÖK képviseli a hallgatókat az egyetem legfontosabb döntéshozatali ülésein, így a Szenátuson és legfontosabb bizottságokban, és egyetértési jogot gyakorol két szabályzat kapcsán. A felmerülő oktatási problémákkal kapcsolatban is megkereshetőek, továbbá a HÖK feladata a hallgatók megfelelő tájékoztatása is az egyetemi eseményekről. Ezeken felül a HÖK rendezvényeket is szervez.

Corvinus Hallgatói Médiaközpont

A BCE 2007-ben átadott „C” épülete, ahol az egyetem könyvtára is található

A Corvinus HÖK a Kommunikációs Iroda és a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet közreműködésével alapította meg 2012 januárjában a Corvinus Hallgatói Médiaközpontot. A központ adja ki a Budapesti Corvinus Egyetem két, már korábban is létező újságát. A Médiaközpont célja az egyetemi kommunikáció egységesítése, a hallgatói médiumok összefogása. Több mint ötven hallgató tagja a központnak. A Hallgatói Önkormányzat elnöke és kommunikációs referense ellenőrzi a munkát, amelyet a főszerkesztő és a médiumok felelős szerkesztői koordinálnak.

A Corvinus Hallgatói Médiaközpont az alábbi médiumokból áll:

• Közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos lapja, melyet 1951-ben alapítottak. A lap az évek során sok átalakuláson ment keresztül. Elsősorban az egyetem közéleti hírei, szakmai, tudományos és kulturális írások kapnak benne helyet. Megjelenik szorgalmi időszakban kéthetente 20–28 oldalon 3000–4000 példányban tabloid méretben. A hallgatói lap 2019-ben nyomtatott formában megszűnt, írásaik ma már csak a korábban is működő corvinusonline.blog.hu oldalon érhetőek el. A blogon napi rendszerességgel jelennek meg egyetemi közéleti hírek, oktatói és közéleti interjúk, tudományos elemzések és eseménybeszámolók, valamint hallgatói véleménycikkek. A Közgazdász Online szerkesztősége jelenleg 17 főből áll. A szerkesztőséget a Corvinus Egyetem által kiválasztott főszerkesztő vezeti.
• Corvinus Offline hallgatói magazin: a Corvinus Offline egy néhány évvel ezelőtt alapított, fiatalos időszaki hallgatói magazin. Elsősorban a szabadidővel, populáris kultúrával, sporttal, valamint más lazább témákkal foglalkozik. Megjelenik vizsgaidőszakban és tematikus kiadványokkal 36–60 oldalon A5 méretben;

Kollégiumok

A Corvinus három budapesti kollégiumot működtet, a Földes Ferenc Kollégiumot, a Kinizsi Kollégiumot és a Tarkaréti Kollégiumot.

A székesfehérvári campushoz is tartozik kollégium, amely az A épület tetőterében kapott helyet. 2023 őszétől a Ménesi úti campuson bővülnek a kollégiumi funkciók is.

Alumni

A Budapesti Corvinus Egyetemen két szervezet gondozza a korábbi hallgatókkal a kapcsolatokat, a Közgáz Alma Közhasznú Egyesület és a Corvinus Alumni. Szakmai és kulturális programokat szerveznek az egykori hallgatóknak.

Emellett minden évben megjelenik egy jubileumi évkönyv, amelyben az 50-60-65 és 70 évvel ezelőtt diplomázott diákokat mutatják be. Az évkönyvet és díszokleveleket egy ünnepség keretein belül adják át a korábbi corvinusos diákoknak.

Ismert egykori diákjai

A Sóház belső tere

• Ancsin László – magyar bajnok birkózó
• Apró Piroska – közgazdász
• Bajnai Gordon – volt miniszterelnök, volt nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
• Bartha Ferenc - közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke
• Beke-Martos Gábor – a Siemens elnök-vezérigazgatója

• Bélyácz Iván Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 2011-2017 között a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya elnöke. Széchenyi-díjas magyar közgazdász

• Berend T. Iván – történész, közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjének egykori rektora
• Betlen János – újságíró
• Bokros Lajos – volt pénzügyminiszter
• Bujtor István – színész
• Czene Attila – olimpiai bajnok úszó, politikus
• Csaba László – közgazdász professzor, akadémikus
• Csák János - kulturális és innovációs miniszter
• Csáki Csaba – közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjének egykori rektora
• Csizmadia Ernő – közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjének egykori rektora
• Chikán Attila – volt gazdasági miniszter
• Czene Attila – olimpiai bajnok úszó
• Dobrev Klára – közgazdász, az Európai Parlament alelnöke
• Dömötör Zoltán – olimpiai bajnok vízilabdázó
• Farkasházy Tivadar – újságíró, humorista
• Ferjancsik Domonkos – kardvívó
• Ficsor Ádám – volt miniszter
• Fogarasi Béla – közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjének egykori rektora
• Gergely István – vízilabdázó
• Háy László – közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjének egykori rektora
• Herczeg Zoltán – divattervező
• Járai Zsigmond – volt pénzügyminiszter, MNB-elnök
• Joó Rudolf – államtitkár
• Juhász Pál – agrárközgazdász
• Kádár Béla – az MKT elnöke
• Király Júlia – az MNB alelnöke
• Kondor Katalin – újságíró
• Kósa L. Adolf – műsorvezető
• Kovács Ágnes – olimpiai bajnok úszó, UNICEF jószolgálati nagykövet-jelölt
• Kovács Ákos – énekes
• Kovács Pál Ádám – olimpiai bajnok vívó
• Kozák Danuta - olimpiai bajnok kajakozó, forrás: https://www.uni-corvinus.hu/post/hir/corvinusos-olimpiai-bajnokok/
• Kupa Mihály – volt pénzügyminiszter
• László Csaba – volt pénzügyminiszter
• Matolcsy György - a Magyar Nemzeti Bank elnöke
• Medgyessy Péter – volt miniszterelnök, volt pénzügyminiszter
• Mikes György – humorista
• Nagy Márton - gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter
• Nagy Tamás – közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjének egykori kurátora
• Németh Miklós – volt miniszterelnök
• Novák Katalin – köztársasági elnök
• Pach Zsigmond Pál – közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjének egykori rektora
• Palánkai Tibor – közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjének egykori rektora
• Rogán Antal - a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
• Rostoványi Zsolt – közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjének volt rektora
• Rudas László – közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjének egykori rektora
• Schmitt Pál – Magyarország volt köztársasági elnöke
• Simor András – egykori MNB-elnök
• Simonyi Károly, Kossuth-díjas atomfizikus
• Sipos Béla, Rektorhelyettes 1997-2007 a Pécsi Tudományegyetemen
• Storcz Botond - olimpiai bajnok kajakozó, edző
• Surányi György – egykori MNB-elnök
• Szabó Kálmán – közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjének egykori rektora
• Szanyi Tibor – politikus, volt országgyűlési képviselő
• Szijjártó Péter – külgazdasági és külügyminiszter
• Szirbik Imre – politikus, volt országgyűlési képviselő, Szentes volt polgármestere
• Szűcs Erika – politikus, volt szociális és munkaügyi miniszter
• Szűrös Mátyás – politikus, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke volt
• Takáts Előd – közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora
• Ujj Mészáros Károly – filmrendező
• Varga Mihály – pénzügyminiszter
• Veres János – volt pénzügyminiszter

Ismert egykori tanárai

• Ádám György (1921–2011) jogász, filozófus
• Bácskai Tamás (1925–2007) közgazdász
• Berei Andor (1900–1979) közgazdász, politikus
• Berend Iván (1924–2006) közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Doktora
• Bihari Ottó (1921–1983) jogász, az MTA tagja
• Bognár József (1917–1996) közgazdász, politikus, az MTA tagja
• Csanádi György (1917–1986), jogász
• Denkinger Géza (1930–2019) matematikus.
• Erdős Tibor (1928–), közgazdász, az MTA tagja
• Falusné Szikra Katalin (1924–2006), közgazdász, az MTA tagja
• Földi Tamás (1929–2007), közgazdász, 1970 és 1990 között a MTA közgazdaságtudományi bizottságának titkára.
• Friss István (1903–1978) közgazdász, politikus, az MTA tagja
• Fülei-Szántó Endre (1890–1958) jogász
• Fülei-Szántó Endre (1924–1995) spanyol–német–angol–francia szakos nyelvtanár
• Gazsó Ferenc (1932–2018) szociológus
• Gyurkó Lajos (1926–2008) matematikus
• Hagelmayer István (1933–1997) közgazdász
• Hegedüs András (1922–1999), szociológus, politikus
• Heller Farkas (1877–1955) közgazdász, elmélettörténész, az MTA tagja.
• Hetényi István (1926–2008) közgazdász, politikus
• Hoch Róbert (1926–1993) közgazdász, az MTA Doktora
• Hoós János (1938–2014) közgazdász, jövőkutató, az MTA Doktora
• Komjáti Zoltán (1930–1985) közgazdász, statisztikus
• Korán Imre (1904–1995) mérnök, közgazdász, jövőkutató, az MTA Doktora
• Kornai János (1928-2021) Széchenyi-díjas közgazdász, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
• Kovács Géza (1928–2009) közgazdász, jövőkutató, az MTA Doktora
• Köves Pál (1925–2021) statisztikus, az MTA Doktora
• Krekó Béla (1915–1994) matematikus, közgazdász
• Liska Tibor (1925–1994) közgazdász
• Mátyás Antal (1923–2016) közgazdász, az MTA tagja
• Mundruczó György (1942–1997) közgazdász, statisztikus
• Nagy Imre (1896–1958) agrárközgazdász, politikus, az MTA tagja
• Papp Zsolt (1944–1992) filozófus, szociologus
• Párniczky Gábor (1925–1992) statisztikus, az MTA Doktora
• Péter György (1903–1969) statisztikus
• Rabár Ferenc (1929–1999) közgazdász, politikus
• Radó Sándor (1899–1981) magyar földrajztudós, térképész, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. A magyar térképészet jelentős személyisége. „Dóra” fedőnévvel az 1920-as évektől a második világháború végéig a sztálini szovjet katonai hírszerzés, a GRU ügynöke, majd hivatásos tisztje.
• Sárközy Tamás (1940–2020) jogász, az MTA Doktora
• Sipos Aladár (1927–2005) közgazdász, az MTA tagja
• Szabó Katalin (1944–2017) közgazdász, az MTA Doktora
• Szalai Sándor (1912–1983) szociológus, az MTA tagja
• Szanyi Jenő (1926–1974) közgazdász, az MTA Doktora
• Szép Jenő (1920–2004) matematikus, közgazdász, az MTA Doktora
• Theiss Ede (1899–1979) közgazdász, statisztikus, az MTA tagja
• Timár Mátyás (1923–2020) közgazdász, politikus, az MTA Doktora
• Török Péter (tájépítész) (1958–2022) Ybl-díjas tájépítész, óraadó tanár
• Vajda Imre (1900–1969) közgazdász, az MTA tagja.
• Varga István (1897–1962) közgazdász, a MTA levelező tagja
• Vályi Péter (1919–1973) közgazdász, politikus
• Zalai Ernő (1943–2021) közgazdász, az MTA tagja

Rangsor

	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	2022	2023
HVG								9	8		9	6
QS	551-600		651-700	701-800	701-800	701-800	801-1000	801-1000	801-1000	801-1000	801-1000	1001-1200
Times Higher Education							801-1000	1001-1200	1001-1200	1001-1200	1201-1500	1201-1500

Források

• Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010 ISSN 0324-2226
• Jancsó Ágnes: Mozdony a Fővámpalotában (épülettörténeti összefoglaló)
• Ybl miklós fővámpalotája, ami idővel az egyik legversenyképesebb egyetemmé avanzsálódott – Corvinus Egyetem (fotósorozat)
• 140 éve adták át a Fővámpalotát. Egy emblematikus épület kalandos története (2014)
• Ney Béla egykorú ismertetése (Vasárnapi Ujság, 1871. júl. 30., 393. old.)

• A Közgazdász, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem lapja 1952–1989 között jelent meg. A lapszámok letölthetőek a Corvinus Egyetemtörténeti Archívumából.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Corvinus Egyetem témájú médiaállományokat.

• Ybl műveinek jegyzéke, Fővámház Archiválva 2019. május 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (tervrajzok, belső részletek, egykorú ábrázolások, levéltári iratok etc.)
• Archív fotók a Fővámházról (Fortepan)
• Hivatalos honlap
• Egyetemi térkép
• A BCE Központi Könyvtára
• Felvételizőknek Archiválva 2019. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Közgazdaságtudományi Kar tudományos folyóirata
• Study in Hungary: Corvinus University Archiválva 2017. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben