Kis-Király Ernő

magyar közép- és hosszútávfutó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 16.

Kis-Király Ernő (Komló, 1958. március 26. –) közép- és hosszútávfutó, majd Európa-bajnok ultramaratoni futó.

Kis-Király Ernő
Személyes adatok
Születési dátum1958március 26. (66 éves)
Születési helyKomló, Magyarország
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis-Király Ernő témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Ultramaraton
Európa-bajnokság
arany
1991 Moreuil
12 órás futás
Európa Kupa
arany
1985 Hirtenberg
150 km
Bécs-Budapest Szupermaraton
arany
1993
ezüst
1992
arany
1991
arany
1990

Az 1980-as, ’90-es évek magyar ultrafutásának meghatározó alakja. Elsősorban a 340 km-es, öt szakaszból álló Bécs–Budapest szupermaraton háromszoros győzteseként vált ismertté (1990, 1991, 1993), pedig legalább annyira jelentős eredményeket ért el az ultrafutás legnépszerűbb versenyszámában, a 100 km-es futásban (6:24:38) és a 12 órás futásban (150,838 km), valamint az 1984-es Donaulaufon és az 1986-os Athén–Spárta közötti 246 km-es futáson a legendás Jánisz Kúrosz mögött.

Szülei Handó Lenke vasúti középvezető és Kis-Király Kálmán aknász voltak.

Pályafutása

szerkesztés

Sportpályafutását 1969-ben labdarúgóként kezdte a Komlói Bányászban, majd atlétaként folytatta. 1983 és 1985 között Kiskunfélegyházán, katonaság után 1992-ig a BVSC, visszavonulásáig, 1995-ig a PILE SC színeiben indult félprofi hosszútávfutóként.

Tehetsége nemzetközi mezőnyben az 1976-ban a lengyelországi Jelena Gorában rendezett Ifjúsági Barátság Versenyen is megmutatkozott, ahol csak a későbbi olimpikon hosszútávfutók Hansjörg Kunze, Vlagyimir Kotov (Vladimir Kotov) és Werner Schildhauer szorították le a dobogóról. Pályafutásának kibontakozását nagy mértékben korlátozta a kor jellemző pártpolitikája, mely az ígéretes hosszútávfutót megfosztotta útlevelétől és így lehetetlenné tette nemzetközi megmérettetéseit az 1970-es és 80-as években.

Edzői és segítői

szerkesztés

Edzői: Fogarasi Sándor (Komlói Bányász, 1973-74), Dudás István (Komlói Bányász, 1975-77), Babinyecz József (Kiskunfélegyházi Honvéd, 1977-79) és Gonda István (BVSC, 1985-86). Segítője és masszőrje: Kraivich József.

Győzelmei

szerkesztés

Kiemelt figyelmet érdemel az 1985-ben Hirtenbergben (Ausztria) rendezett Európa-kupán, az 1987-ben a szegedi Móra parkban rendezett 12 órás Európa-bajnokságon (150,838 km), az 1991-ben a moreuil-i 12 órás Európa-bajnokságon, az 1984-ben a 61,3 km-es Zágráb-Cazma Szupermaratonon és a 749 km-es Ausztria Cross-on, valamint az Algériában rendezett sivatagi futásokon elért győzelme.

1979 és 1983 között a komlói bányában dolgozott bányalakatosként a futás mellett (Török Ferenc 1993). A német Condition című szaklap szerint Kis-Király a legképzettebb ultrafutó, aki nem idegeskedik a rajt előtt.) Az extrém sportokat bemutató Sports extrêmes című könyv francia szerkesztője Didier Braun három oldalt szentel Kis-Király futásának bemutatására (Braun, 1989). A Bécs–Budapest Szupermaratonon aratott győzelmét Héder Barna a Telesport műsorszerkesztő-riportere örökítette meg sikeresen.

Kiegészítő sportjai és tevékenységei között fontos szerepe van a labdarúgásnak, sífutásnak és a sakknak.

Legjobb eredményei

szerkesztés
Versenyszám Eredmény Év Megjegyzés
800 m 1:56:06 (1976)
1500 m 3:48:02 (1982)
5000 m 14:23:00 (1978)
10000 m 29:49:09 (1979)
Maraton 2:18:26 (1986)
50 km 3:02 (1989)
100 km 6:24:38 (1989)
150 km 12:16:01 (1985)
12 óra 150,838 km (1987)
Balatoni Szupermaraton 3 nap alatt 204,7 km 14:23:45 (1983) pályacsúcs
Donaulauf 3 nap alatt 320 km 27:27:50 (1984)
Zágráb – Cazma 61,3 km 3:40:40 (1984) pályacsúcs
Duna menti Szupermaraton 12:42:22 (1985) 200 km 3 nap alatt
Austria Cross 7 nap alatt 749 km 83:15:00 (1986) pályacsúcs
Grande Course Des Sables, 13 marathon 13 nap alatt 41:50:00 (1987) 13 marathon 13 nap alatt
Nacht van Vlaanderen 100 km 6:56:19 (1989)
Bécs – Budapest Szupermaraton 25:34:44 (1990) 340 km 5 nap alatt
Pistoia – Abetone 53 km 3:47:15 (1991)

Sportszakmai elismerései

szerkesztés

A Magyar Ultrafutás Dicsőségcsarnoka (MASZ UB, 2016)

  • Condition. Die Zeitschift für Ausdauersport 4, 15. Jahrgang, Juli 1984
  • Didier Braun; Agnès Courrault; et al (1989): Sports extrêmes, AREION Édition, Aulogne Lés Grands Défis de L’Aventure
  • Török Ferenc: Bánya – Bécs-Budapest (1993)
  • Zsaru Magazin 45. 1993. november 4.